1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Országgyülési pótképviselők - I. Budapest - B) Pesti északi kerület - Egységes Párt - Nessi Gyula - Béla Henrik

tése körül is. Igazgatósági tagja volt a Debrecen—Nyirbátori, valamint a Zagreb—samobori helyiérdekű vasutaknak. Érdemeiért 1916-ban megkapta a III. oszt. vaskorona rendet, 1917-ben pedig az udv. tanácsosi méltóságot. A kormány előterjesztésére 1917 dec. lett a bosznia-hercegovinai tartományi kormány tagja s osztályfőnök. 0 vezette a tartományi kormány építési és közlekedési osztályát, a monarchiának akkor legnagyobb műszaki hivatalát. Az 1918 nov. összeomláskor kénytelen volt hivatalát otthagyni, a szerbek letartóztatták, majd vagyonát elkobozván, kiutasították Jugoszlávia területéről. Pécsre költözött s hónapokon át sikeresen védte a magyar lakosság érdekeit a megszálló szerb csapatokkal szemben. Később Budapestre költözve a társadalmi életben kezdett szerepelni. Alelnöke a Torontáli h. é. vasútnak, egyik irányitója a Kállay Tibor vezetése alatt megalakult fővárosi egységespártnak s ezen párt programjával lett 1926 dec. a pesti déli kerület pótországgyülési képviselője. i NESSI GYULA. Budapesten született 1864-ben. Kereskedelmi iskolai tanulmányait Budapesten elvégezve a kéményseprő mesterséget tanulta ki s a főváros VII. kerületében kapott kéményseprési iparjogot. A főváros közéletében évtizedek óta állandóan tevékeny szerepet játszik, 1900 óta tagja a főváros törvényhatósági bizottságának, majd adókivetőbizottsági tag s az Erzsébetvárosi bank és takarékpénztár választmányi tagja lett. A Kéményseprő Ipartestület elnöke. Érdemeiért 1926-ban megkapta a kormányfőtanácsosi cimet. Mint az egységespárt lelkes hive a párt listáján lett 1926 dec. a pesti északi kerület pótképviselője. BÉLA HENRIK 1864 március 11-én a lengyelországi Tarnowban született. Kis gyermek korában árván került hazánkba s Kassán nevelkedett. Már fiatal korában belekerült az irodalmi életbe, tárcacikkeket irt, irodalmi kritikákat. Mint hirlapiró 1899-ben lett a Budapesti Hirlap munkatársa. Politikai cikkeket is irt s az 1905-iki nemzeti ellenállás idején az ellenzék harcát teljes erejével támogatta. 1908 márc. 9-én a trencséni kerület alkotmány463