1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - nagybányai vitéz Horthy István

kapta a pápai grófi s a pápai aranysarkantyús lovagi cimet, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a II. oszt. Vöröskeresztjelvényt, a III. oszt. német Vöröskeresztet, a pápai Jeruzsálemi szentsír-rend csillagos középkeresztjét, a III. oszt. török Medzside-rendet s a francia becsületrendet. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara alelnöke, a Nemzetközi Borkereskedelmi R.-T. alelnöke. 1927 január 10-én Hevesmegye a felsőház tagjává választotta. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK : NAGYBÁNYAI VITÉZ HORTHY ISTVÁN. 1858 december 18-án született Kenderesen (Jász-Kun* Szolnokmegye). Apja István főrendiházi tag, kenderesi birtokos» anyja dévaványai Halassy Paula volt. Pozsonyban és Debrecenben járt gimnáziumba, azután jogot hallgatott s letette a jogi államvizsgát is. Ezután katonai pályára lépett, a 4. sz. huszárezredhez került, majd mint huszárhadnagyot áthelyezték a 13. számú huszárezredhez. Hosszú ideig volt a wieni lovaglóintézetben tanár, majd a vadászkülönitmény parancsnoka. 1912ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Pályáján fokozatosan előhaladva a világháború kitörésekor huszáralezredes s a 13-ik (Jász-Kun) huszárezred parancsnoka, 1914 szeptemberben a 4-ik lovasdandár parancsnoka vvlt. Alárendeltjei valósággal istenitették, mindenkit támogatott, önmaga szinte mindig .veszélyes helyzetben volt. A huszárság legtipikusabb képviselője, jószivü és kemény katona, bátor . végletekig s bravúros lovas. 1917-ben mint ezredes sebesülten került haza, de nem birta itthon megvárni a gyógyulást, visszament hamarosan a harctérre. Vitéz magatartása elismeréséül többször részesült kitüntetésben. A Károlyi-fórra dalom után Budapesten maradt s ő volt az összekötő kapocs öccse, a kormányzó s annak szegedi környezete s a pesti ellenforradalmárok között. A kommunizmus bukása után az oláh megszállás alatt pedig ő szervezte a fővárosi karhatalmat, hogy a főváros kiürítése után ujabb erők álljanak a Siófok felől jövő nemzeti hadsereg ren delkezésére s hogy Budapesten a rend fel ne bomolhasson. Munkája nagy sikkerrel járt, semmiféle zavargás nem történt. Mint lovasság, tábornok 1920-ban a lovasság felügyelője lett s 90