1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - I. A Habsburg-Lotharingiai család tagjai - Albrecht királyi herceg - József királyi herceg

miután 1893 november 15-én nőül vette Auguszta kir. hercegnőt, feleségét is magával vitte. A következő évben szabadságot kért s jogi tanulmányokkal foglalkozott Budapesten. Több nagy külföldi (Ázsia, Afrika) utazás után áthelyeztetett Budapestre. 1902-ben mint őrnagy az 1. sz, honvédhuszárezred kötelékébe osztatott be s ugyanide neveztetett ki 1903-ban alezredessé s az ezred parancsnokává. Ekkor már megkezdte irodalmi működését is, vadászélményeit s külföldi utazásait irta meg színes, meleg, vonzó hangon s mikor elbeszéléseinek egy részét 1913ban „Erdei magány és egyéb vadásztörténetek" cim alatt kiadta, a nagyközönség is mint kitűnő tollú irót ismerte meg. A Magyar Tudományos Akadémia már 1906 január 21-én igazgató, 1917 május 3-án pedig tiszteleti tagjává választotta, a József műegyetem 1909-ben a műszaki tudományok doktorává, a kolozsvári Ferenc József tudomány egyetem pedig az orvos tudományok doktorává, a budapesti Pázmány egyet, az államtud, doktorává avatta. A Tudományos Akadémián „A magyar vitézség nagy napjai" cimen 1921 május 8-án tartotta székfoglaló beszédét nagy tetszést keltő értekezésével. Alig költözött Budapestre, feleségével Auguszta kir. hercegasszonnyal hamarosan aktiv tényezői lettek a társadalmi életnek. Mint ezredparancsnok emberszeretetének mindig közvetlenül tanújelét adta. 1905-ben ezredesi rangra emeltetett s nemsokára a 15. számú dragonyosezred tulajdonosává is kineveztetett. 1906-ban a porosz 14. sz. dzsidásezrednek is tulajdonosa lett, 1907-ben pedig kinevezték a 79. sz. honvédgyalogdandár parancsnokává. 1910-ben a Budapesten állomásozó közös (31. sz.) gyaloghadosztály élére került, mint vezérőrnagy, 1911-ben I. Ferenc József Őfelsége altábornaggyá nevezte ki. Itt a 31. sz. gyaloghadosztálynál érte a világháború kitörése. Azonnal levonultak a szerb harctérre. Pár hónapi előnyomulás után bekövetkezett a fordulat. Szerbiából hadosztályával felkerült Galíciába s Grodeknél az ő tervei és vezetése alatt nyertünk. Sokszor volt a tűzvonalban s számtalan esetben volt életveszélynek kitéve. 1914 november elején lovassági tábornokká neveztetett ki, s megkapta a hadiékatményes I. oszt. vaskoronarendet: november végén pedig a temesvári (VIII.) hadtest vezetését bízta reá Őfelsége. Váltakozó harctéri események után a gorlicei áttörés után ez a hadtest tisztította meg az ország észak-keleti határát az ellenségtől. Innen az olasz harctérre került s már 1915 június végén részt vett az Isonzó mellett vívott harcokban. A háború ezen 9