1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - borsódi és katymári Latinovics Endre dr. - bajsai Vojnics Sándor báró

mohácsi kerület képviselőjévé választotta. Később belépett az egységes-pártba s a pártéletben állandóan résztvett. Az 1926 decemberi választásokon nem lépett fel. 1927 január 10-én Baranyamegye törvényhatósága a felsőházi tagválasztások alkal­mával póttaggá választotta, Mándy Samu 1927 áprilisi lemon­dása után helyébe ő hivatott be a felsőházba. BÁCS-BODROG: BORSODI ÉS KATYMÁRI LATINOVICS ENDRE DR. 1883 április 15-én Borsodon született (Bács-Bodrog vm.) régi nemesi családból. Atyja Frigyes főrendiházi tag és bács­borsodi nagybirtokos volt. Középiskolai tanulmányait a wieni Theresianumban, az egyetemet Wienben és Budapesten elvégez­vén, a pénzügymiuiszterium szolgálatába lépett s hamarosan Wekerle titkára lett. 1912-ben lett min. fogalmazó s mint Lukács László titkára került a miniszterelnökség státusába. 1913-ban min. segédtitkárrá neveztek ki. Ismertté akkor lett a neve, ami­kor Tisza István miniszterelnök titkárául választotta. A nagy államférfiunak szinte jobbkeze volt. 1917-ben mint oszt. taná­csos a Hadi Felügyeleti Bizottsághoz került. 1918-ban birtokain gazdálkodott, majd 1920-ban megkapván a min. tanácsosi cimet nyugdíjaztatását kérte s azóta csupán gazdálkodással foglalkozik s a társadalmi életben visz szerepet. 1927 januárban Bács-Bodrog megye a felsőház tagjává választotta, az összeülő felsőház pedig január 31-iki ülésén jegyzőjévé tette. BAJSAI VOJNICS SÁNDOR BÁRÓ. 1865 augusztus 17-én született Szabadkán (Bács Bodrog vm.) régi bácskai családból. Gimná úimi tanulmányait Szabad­kán és Budapesten végezte, majd a magyaróvári gazdasági aka­démián oklevelet szerzett. Mint huszárönkéntes leszolgálván katonai évét, tart. huszárhadnagy lett. Szülővárosa közéletében s a sport terén vitt szerepet. Bács-Bodrogmegyei és veszprém­megyei birtokos. Leghíresebb ügető versenyistállója volt egyideig s elnöke volt az ügetőverseny-egyesületnek. Az 1896 október 24-iki általános választások alkalmával került be először a kép­viselőházba, mint Szabadka város II. kerületének szabadelvüpárti 80

Next

/
Thumbnails
Contents