1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - a) Városok választottjai - Glücksthal Samu dr. - Joanovich Pál

GLÜCKSTHAL SAMU DR. Túrócszentmártonban született 1864 szeptember 3-án, hol atyja kereskedő s az izr. hitközség elnöke volt. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, jogi tanulmányait a budapesti és wieni egyetemen végezte. Jogi doktorrá avatták, majd Budapesten az ügyvédi vizsgát letévén, 1889-ben irodát nyitott. Mint fiatal ügyvéd az Országos Kere&kedelmi Csarnok életében nagy buzgalommal vett részt. Az egyesületnek ügyésze, majd titkára lett. A kereskedelmi ügyek mellett az egyesület az V. kerület politikai életében is szerepet vitt. A Kör akkor jutott hirnévre, amikor az 1901-iki választások alkalmával Mezei Mórral szemben Sándor Pál megválasztatása érdekében küzdöttek. Az ő eszméje volt, hogy egy nagy kereskedelmi egyesületet kell alapilani, mely hivatott vezetni minden kérdésben, mely a kereskedőket érinti. így jött létre az OMKE, melynek Sándor Pál mellett egyik vezetője volt. 1903-ban Budapest törvényhatósági bizottságának tagja lett s azóta minden választás alkalmával bekerült a törvényhatóságba. Hosszabb ideig volt ügyésze a Magyar Érték- és Iparbanknak. Az 1914—18-iki időkben sokáig volt elnöke a pénzügyi s az élelmezési bizottságnak. De egyike azoknak, akik a felekezeti villongások elkerülésére mindent megtettek. Több társaskörnek volt vezető tagja, az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körnek főtitkára s egyideig elöljáró volt a pesti izr. hitközségnél, hol a tanügyi osztályt vezette és ügyésze volt az Orsz. Magyar Keresk. Egyesületnek is. 1927 januárban Budapest főváros törvényhatósága a felsőház tagjává választotta. JOANOVICH PÁL. 1860 július 22-én Budapesten született előkelő gör. kel. családból. Budapesten végezvén jogi tanulmányait állami szolgálatba lépett. 1891-ben került a pénzügyminisztériumba, majd 1895-ben a miniszterelnökséghez, ahol ő volt a nemzetiségi ügyek referense. Sokszor különleges megbízatásokat végzett, a gör. kel. szerb kongresszusok elnöke is volt. Sikeres munkássága jutalmául megkapta 1898-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1913-ban a középkeresztet, 1917-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét s a polgári hadi érdemrendet Brankovics György szerb pátriárka elhunyta után a szerb egyházi vagyon legfo.b 67 5*