1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - VIII. Örökös jogú főrendek választottjai - futtaki Hadik János gróf

FUTTAKI HADIK JÁNOS GRÓF, 1863 nov. 23-án született Palócon, (Ung vm.) Igen gondos házi nevelésben részesült. Kassán járt gimnáziumba, majd a wienerneustadti katonai akadémia növendéke volt. Mint huszárhadnagy lépett a hadseregbe s mint főhadnagy hagyta ott a hadsereget. Megházasodván, birtokain kezdett gazdálkodni. Állandóan résztvett Abauj-Tornamegye életében s a megyei gazdasági egyesület volt képességeinek első tanuja. 1894 április 25-én kapott a főrendiházba meghívólevelet s azóta az üléseket szorgalmasan látogatta. Mint Szilágyi Dezső barátja a szabadelvüpárt programmjával győzött az 1901-iki választásokon az abauj-szini kerületben a régi függetlenségi párti képviselővel. Lakatos Miklóssal szemben. 1904 decemberben otthagyta a szabadelvű pártot s Andrássy Gyula pártjához csatlakozott. Mint e párt tagja nyerte el 1905-ben s 1906-ban régi kerülete mandátumát. A nemzeti ellentállás idején Abauj-Tornamegye vezéreként vezette a mozgalmakat. A koalíció uralma idején 1906 áprilistól 1910-ig belügyi államtitkár volt. Erdemei elismeréséül 1908-ban Őfelségétől a v. b. t. tanácsosi cimet kapta. Az alkotmánypártnak közszeretetben álló alelnöke volt. 1910 elején választóihoz feltűnést keltő nyilt levelet intézett, melyben méltatta a koalíció tevékenységét. Ezután a munkapárti kormányokkal szemben éveken át a főrendiházban Prónay Dezső báróval együtt az ellenzék vezére volt. Tisza lemondása után 1917-ben vállalta a közélelmezési hivatal vezetését, augusztus 22 óta ezen hivatalt mint tárcanélküli miniszter vezette. 1918 január 3-án a görgői kerület képviselőjévé választotta. 1918 január 25-én lemondván a miniszterségről az I. oszt. vaskoronarendet kapta. Lemondásának oka az volt, hogy nem volt hajlandó Ausztriának gabonát engedni át. Károly király 1918 október 30-án megbízta a kormányalakítással, de még az eskütétel előtt kitört a forradalom s Károlyi Mihály gróf vette át az ország ügyeinek a vezetését. A kommunizmus alatt elfogták, a székesfehérvári fogházba vitték, de a seregélyesi nép követelésére kénytelenek voltak két hét múlva hazaengedni. 1919 óta állandóan az ország szociális és gazdasági érdekeiért munkálkodik. Előbb a közellátás érdekében, később a birtokreform ügyében vitt nagyobb szerepet. Éles harcban állott azokkal, kik a hiteléletet megbénító és szociális érdekeket fel nem ismerő politikát folytattak. 4* 51