1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Országgyülési pótképviselők - X. Budapest déli kerület - Egységes Párt - Keresztes Béla

szövetség, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöki tanácsában s a Kereskedelmi Csarnok életében is. Tagja a budapesti Kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának. Mint az egységes párt hive lett 1926 dec. a főváros déli kerületének pótképviselője. KERESZTES BÉLA. Régi székely család sarja. 1875 november 19-éa született Aradon. Csak 2 polgári osztályt végezhetett szülővárosában, mert özveggyé vált édes anyja nem tudta taníttatni. Kárpitosmesterségre készült s Reinhart Fülöp aradi mesternél tanulta az esztergályos, aranyozó, kárpitos, szobrász s asztalosmesterséget. Szakképzettségének hamarosan tanújelét adta, már 1891ben segéd lett. 1893-ban jött Budapestre s Breitkopf Eleknél dolgozott mint előmunkás 4 éven át. Időközben az iparmüszeti iskola esti tanfolyamát hallgatta. 1897-ben került Wíenbe s mostoha sorsa csak akkor vált jobbá, amikor bekerült a Bamberger céghez, ahol képességeit meglátván csoportvezetővé tették s itt már önállóan készíthetett butorterveket. Tudását ugy a Kunstgewerbe Schulen, mint a műegyetemen fejlesztette s szabad óráiban olvasással képezte tovább magát. A Bamberger cégtől megválva kiment Németországba s Parisba is kiegészíteni tudását. Évekig tartó távollét után 1901 tavaszán került vissza Pestre, itt előbb Kröszl Istvánnál, később Gelb M. és fiánál dolgozott. A következő évben ismét Wienben találjuk, de a gazdasági válság miatt itt sem maradhatott sokáig, újra visszajött Budapestre, majd Ruttkán a Kassa-Oderbergi vasút szolgálatába lépett. A vasutas mozgalmakban szerepet kapott, a pragmatika körüli mozgalmakban erősen védte társait, cikkei is jelentek meg s igy kénytelen volt 1908 június 1-én a szolgálatból kilépni. A kassai Studinka-cég művezetője lett, majd 1910-ben önállósította magát s Kassán virágzó műhely tulajdonosa lett. A város minden társadalmi mozgalmában szerepet vállalt, a kassai felsőipariskolában előadásokat tartott kárpitos segédek és mesterek részére, az iparoskör választmányában, a Bútorkészítő Iparosok Árucsarnok Szövetkezete alapításában, a kisipari Hitelintézet életrehivásában vett részt. A világháború idején (1916) keresztülvitte, hogy a városi színház munkáját szakemberek kapták, a színház kárpitosa lett. Tervező képességeit már 1911-ben az iparmüvcsieti 494