1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Országgyülési pótképviselők - IX. Szeged - Pálfy Dániel - Saly Endre

képviselőjévé választotta. A Házban gyakran szerepelt s a kolozsvári egyetemnek Szegedre áthelyeztetése, a birói status megállapitása s a király kérdésben tartott beszédei elismertté tették képességeit. A földbirtokreform megalkotásakor neki köszönhető, hogy a városok vagyonmentességben részesültek. 1921 augusztusban a szerb megszállás alól felszabadult Tisza-Maros háromszög miniszteri biztosa volt, ő hozta rendbe a közigazgatást e területen. A választójogi javaslat megalkotása volt tevékenysége fő irányitója, 1921 december 5-én a belügyminisztérium államtitkárává neveztetett ki s ezen nehéz, súlyos nehézségek közt is sikerrel ellátott hivatalát 1926 novemberig töltötte be. Az 1922-iki választások alkalmával régi kerülete újra megválasztotta. Azóta az egységes pártnak volt tagja s buzgón védelmezte a Házban többizben is a Bethlen-kormány politikáját. Az 1926 decemberi választások alkalmával visszavonult, az egységespárti listán azonban pótképviselője maradt szülővárosának. 1927 januártól áprilisig mint a város választottja tagja volt a felsőháznak. Áprilisban közjegyzővé neveztetvén ki Szegedre, lemondott felsőházi tagságáról. PÁLFY DÁNIEL. Egységespárti pótképviselő. Életrajzi adatai a felsőházi részben. SALY ENDRE. Koltán (Vasmegye) 1872-ben született. Elemi iskolát végzett, majd a szabómesterséget tanulta ki. Győrben dolgozott, majd katonai kötelezettségének tett eleget a 76. gyalogezred kötelékében. 1896-ban szabadságolták s Budapestre került. Hamarosan bejutott a budapesti szabómunkások szakegyletébe, itt jegyző, később elnök lett, 1901 óta pedig állandóan az egylet pénztárosi tisztét tölti be. A Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnál 1920 július végéig osztályvezető titkár volt, ekkor elbocsátották állásából s a szociáldemokrata párt gazdasági hivatalának a vezetője lett. A Népszavának egy ideig felelős szerkesztője, utóbb kiadója volt s igen sok cikkért kellett neki helyt állania. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a pest487