1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - VIII. Örökös jogú főrendek választottjai - németujvári Batthyány Zsigmond gróf - bethleni Bethlen Pál gróf dr.

s ezek befejeztével a külügyminisztériumba neveztetett ki fogal­mazónak. Letette a diplomáciai vizsgát, s attasé lett. 1882-ben nőül vette Andrássy Gyula gróf külügyminiszterünk leányát s birtokai kezelését vette át. 1884 márciusban Győrmegye főispán­jává nevezte ki őfelsége s ezen méltóságot 1892 március 9-ig töltötte be, araikor is fiumei kormányzó lett. Mindig a magyar érdekek lebegtek a szemei előtt. Az a négy év, melyet e tenger­parti városban töltött, emlékezetes marad az ottani magyarság­nak. Ottléte alatt teljes összhang volt a magyar kormány s Fiume lakossága között. Erdemeiért 1896 november 23-án men­tették fel a kormányzói méltóságtól, 1893-ban megkapta a v. b. t, tanácsosi méltóságot. A képviselőválasztások alkalmával Győr város szabadelvüpárti programmal képviselővé választotta. 1901-ben Fiume tüntette ki mandátumával az autonomista Zanella Richárddal szemben. 1904 november 18 után politikai barátaival kilépett a szabadelvűpártból s 1905-ben, továbbá az 1906 és 1910-iki választásokon, mint Andrássy Gyula hive nyerte el a bodajki kerület (Fejér vm) megbízólevelét. Evek hosszú sora óta elnöke volt a Tüdőbetegek Szanatórium-Egye­sületének s az Erzsébet királyné-szanatóriumnak. S főként neki volt köszönhető, hogy az egyesület állami támogatásban része­sült. Elnöki állásáról 1926 december 14-én vált meg s azóta a magánéletbe vonult vissza. NÉMETUJVÁRI BATTHYÁNY ZSIGMOND GRÓF. 1856 október 29-én Zalaszentgróton született. Tanulmányai végeztével katonai pályára ment. Mint főhadnagy lépett ki a hadsereg kötelékéből s csendlaki (Vas vm) birtokán gazdál­kodni kezdett. 1903 november 4-én kapott meghívót a főrendi­házba. Az 1905 és 1906-iki általános választások alkalmával a muraszombati kerület képviselővé választotta. Mint a független­ségi párt tagja vett részt a parlament életében. Hosszabb időt töltöttZalamegye főispáni székében. Lemondása ótanovai (Zala vm.) és csendlaki (Vas m.) birtokán gazdálkodik. Mint a főrendü családok választásán legtöbb szavazatot nyert póttag gr. Hadik Barkóczy Endre lemondása után 1927 februárban hivatott be a felsőházba. BETHLENI BETHLEN PÁL GRÓF DR. Drág községben (Szolnok-Doboka vm.) született 1883 szep­tember 11-én. Apja Ödön gróf, anyja Wesselényi Sarolta bárónő volt. Gimnáziumban Kolozsvárt járt, jogot a kolozsvári, buda­47

Next

/
Thumbnails
Contents