1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A felsőház póttagjai - XXII. Városok által választottak - nagykállói Kállay Tamás dr. - csepreghi Horváth János dr.

NAGYKÁLLÓI KÁLLAY TAMÁS DR. 1878 november 25-én Nagyhalászon (Szabolcsmegye) született ősmagyar családból. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten a piaristáknál, a jogot a budapesti és kolozsvári egyetemen végezte. 1902-ben avatták doktorrá s Szabolcsmegye szolgálatába lépett. Pár évig volt csak megyei aljegyző, mert 1905-ben a székelyudvarhelyi kerület függetlenségi programmal képviseővé választotta. A Ház megalakulásakor mint korjegyző szerepelt. Az 1906-iki és 1910-iki választáson régi kerülete újra neki juttatta mandátumát s előbb a függetlenségi pártnak, később a munkapártnak volt a tagja. A világháború idején autóstiszt volt s érdemeiért több ízben részesült kitüntetésben. Rendkivül nagy sikert ért el 1914 október 10-én, amikor golyó- és schrapnelzáporban fontos parancsokkal bejutott a przemysli várba. A háborúban még sokszor vitt szerepet, majd vissza vonult birtokára 6 a társadalmi életben működött. Az 1922-íki nemzetgyűlési választásokon a kemecsei kerület képviselője lett s az egységespárt életében rendkivül élénk szerepet vitt. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tagja s ennek a képviseletében lett 1926 decemberben a felsőház póttagja. A fővárosban mükereskedése és különlegességi dohánytőzsdéje van. CSEPREGHI HORVÁTH JÁNOS DR. Csepregen (Sopronmegye) 1853 március 1-én született. Kőszegen, Nyitrán és Sopronban járt gimnáziumba, majd Wienben és Budapesten jogot hallgatván, 1879-ben jogi doktorrá avatták. Megszerezvén a joggyakorlatot, 1881-ben letette az ügyvédi vizsgát s Budapesten ügyvédi irodát nyitott. A jogi szakirodalom terén korán kezdett munkálkodni, cikkei jelentek meg a Jogtudományi Közlönyben, Magyar Iparban, Építőiparban s más iparos érdekeket képviselő szaklapban, 1883-ban Budapest IV. kerülete esküdtjévé választották és amidőn az uj ipartörvény 1884 végén életbe lépett, reá bízták az ipartestületek alakítását. Az iparosok ügyeinek vezetése hosszú ideig kizárólag az ő kezeibe volt letéve. Sok iparoskongresszuson vitt nagy szerepet s indítványai, javaslatai közül nem egy lett kormányintézkedés alapja. A hazai ipartestületek központi bizottságának 438