1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - VII. Hivatali méltóságuk alapján felsőházi tagok - Vargha Ferenc dr.

január 19-én a budapesti központi járásbíróság elnöke lett. Nehéz felelősségteljes állását közmegelégedéssel töltötte be. ő volt a bíróság ügyviteli szabályainak elkészítője. 1915 június 22-én a budapesti kir. ítélőtáblához tanácselnökké nevezték ki, de már 1918 november 19-én berendelték az igazságügyminisztériumba s az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke volt. 1921 nov. 7-én lett a budapesti kir. ítélőtábla alelnöke s a forradalmak után leromlott állapotok helyreállításában nagy tevékenységgel vett részt. 1926 november 2 óta a tábla elnöke. A jogi szakirodalomnak egyik legtevékenyebb munkása. Az esküdtbirósági eljárás, utóbb az anyagi büntetőjog s a büntető perjog volt tanulmányainak tárgya s munkái ebbe a tárgykörbe tartoznak. Egyes tanulmányai könyvalakban is megjelentek. 1915 óta szerkesztette a Büntető Jog Tálát, majd Edvi Illés Károly ismert büntetőjog zsebkönyvét átdolgozva adta ki. VARGHA FERENC DR. 1858 november 26-án Szegeden született, jogi tanulmányait elvégezve, 1882-ben a birói pályára lépett, mint kassai bírósági joggyakornok. 1886-ban ugyanott aljegyző, 1889 Komáromban, majd Budapesten kir. alügyész, 1891-ben Kecskeméten kir. ügyész, nemsokára 1893-ban a budapesti törvényszékre, majd a büntetőtörvényszék létesülésekor 1905-ben oda került tanácsvezető birónak s hamar felismerték rendkívüli képességeit. Ekkor kezdődött nagyszabású tevékenysége a büntetőjogi irodalom terén s alig van a büntetőjognak olyan részletkérdése, mellyel ne foglalkozott volna. így 1895-beh jelent meg „Az otthon védelme a büntetőjogban", „A meghatalmazott által elkövetett csalás", „A gyermekkorban levő bűnösök" cimü munkái. 1896-ban az igazságügyminisztériumban kapott beosztást s a büntető perrendtartás munkájában vett részt és az esküdtszéki törvényjavaslatot készítette el. 1897-ben ítélőtáblai bíró címmel tüntették ki. „A bűnvádi perrendtartás zsebkönyve" s „A bűnvádi perrendtartás rendszere" munkái 1900-ban ..Az ügyvédi es birói vizsgák reformja" 1902-ben, „Az esküdtszék 1905-ben, a „Sajtószabadság" 1906-ban jelentek meg, de ekkor mar budapesti főügyészhelyettes volt, mely állásra 1909 február 9uén neveztetett ki. 1904-ben koronaügyészhe yettesse, 19 2-ben kúriai tanácselnökké nevezték ki 8 irodalmi téren ezután i 41