1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A felsőház póttagjai - XIV. Zeneművészeti főiskola - Bartók Béla

XIV. Zeneművészeti főiskola: BARTÓK BÉLA. A torontálmegyei Nagyszentmiklóson 1881 március 25-én született. Apja iskolaigazgató volt, anyja tanítónő és mindketten imádói voltak a zenének. Már kis korában tanult zongorázni és 10 éves korában már kisebb zongoradarabokat is irt. Zenei képességeinek kifejlődésére döntő lépés volt, hogy özveggyé vált édes anyja 1893-ban Pozsonyban telepedett le. Az itteni fejlett zenei élet eldöntötte sorsát. Pozsonyban Erkel Lászlótól tanulta a zenei magasabb osztályokat, de folytatta gimnáziumi tanulmányait is. Miután Pozsonyban érettségi vizsgát tett, beiratkozott a budapesti Országos Zeneakadémiára és Thoman István vezetése alatt 1903-ban végezte a zongora főtanszakot, Koessler Jánosnál pedig a zeneszerzést. Már első kompositiójával, az 1903-ban ,,Kossuth" néven megjelent szimfonikus költeményével a magyaros lendületű zene felé indul. Határozottan magyar temperamentum. A magyar zenei nyelv kialakítása körül nagyok az érdemei. Keresi az ősi, a primitív dallamokat, a magyar népzene emlékeit s ezért szinte az egész Nagy-Magyarországot beutazta. Evekig tartó munkásságának eredményeképpen adta ki „15 magyar parasztdal", , .Román néptáncok Magyarországon", ,,Rumánische Weinachtslieder", „Deux danses Roumaines" s ,,A magyar népdal'' munkáit. De a zenei kultúra más terein is tevékeny szerepet visz. Kamarazene munkái: Ady-dalai, négykezese, elégiái, suit-je, burleszkek, sonatái, gyermekdarabjai épugy kifejezik temperamentumának mélységeit, csapon gását, mint operái a „Kékszakállas herceg vára" (1911), „A fából faragott királyfi" (1917) s „A csodálatos mandarin". 1907-ben lett a budapesti zeneakadémia zongoratanára s ettől kezdve a zenei világban egy egészen uj irány leikeként ismerjük. Pár év múlva azonban 396