1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A felsőház póttagjai - VII. Magyar Tudományos Akadémia - felsővisói Fináczy Ernő dr.

közkézen forog. A stokholmi, moszkvai, firenzei, szentpétervári, északamerikai, párisi, berlini, bolgár, cseh, wieni, helsingforsi stb. rovartani, állattani, természettudományi társaság mind tiszteletbeli tagsági oklevéllel keresték fel. Érdemeiért 1912-ben megkapta az udvari tanácsosi méltóságot. A Magy. Tudományos Akadémia mathem. és természettudományi osztályának 1919 október 22 óta elnöke. Az orosz Szt. Szaniszló-rend, a szerb Szt. Száva-rend (1891), a román korona-rend (1886), az osztrák III. oszt. vaskorona-rend s a francia l'Instruction publique tulajdonosa. A Tud. Akadémia 1927 januárban a felsőház póttagjává választotta. FELSŐVISÓI FINÁCZY ERNŐ DR. 1860 május 10-én Budán született. A pécsi és budapesti II. ker. kath. főgimnáziumban végezte középiskolai, a pesti egyetemen bölcseleti tanulmányait. 1880-ban tett tanári vizsgát a Klassica-philologiából. 1881-ben pedig doktorrá avatták. Előbb a pesti gyakorló gimnáziumban lett tanár, 1881-ben pedig rendes tanárrá neveztetett ki a pancsovaí gimnáziumhoz. 1885-ben került vissza Pestre mint a VII. ker. gimnázium tanára, de alig töltött el pár hónapot, berendelték a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba szolgálattételre. Ekkor már irodalmi múltra tekintett vissza. A folyóiratokban s évkönyvekben megjelent cikkein kivül lefordította s magyarul kiadta 1880-ban R. C. Jebb „A görög irodalom története" cimü munkáját, 1881-ben irta „A görög nő az ókorban" tanulmányát, 1890-ben „A francia középiskolák múltja és jelene" és 1893-ban „Lykurgos beszéde Leokrates ellen" müvét. Nagy külföldi tanulmányúton volt Németes Franciaországban, sokáig volt az Orsz. Közoktatásügyi Tanács előadója, a budapesti philologiai társaság titkára. 1893-ban lett főgimnáziumi igazgató, később osztálytanácsosi címmel ruházták fel, megkapta a IV. oszt. vaskorona-rendet s a Lipót-rend lovagkeresztjét is. A magyar nemességet még édesapja, aki pestvidéki kir. pénzügyigazgató volt kapta a felsővisói előnévvel 1894 október 24-én. Tudományos munkái közül „A magyarországi középiskolák múltja és jelene'

1 (1896), „A magyar közoktatás története Mária Terézia korában" (1899) különösen becsesek. 1901-ben lett a budapesti egyetemen a neveléstudomány rendes tanára, 1900 május 4-én a Magyar Tudományos Aka384