1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - zsitvateői Zsitvay Tibor dr.

alatti Altruista Bankban és a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamarában vitt vezető szerepet. 1923-ban megkapta a kormányfőtanácsosi cimet. A politikai életbe csak 1927 február 25-én jutott be újra, mint az Erdélyi Aladár lemondásával megüresedett paksi kerület egységespárti képviselője. ZSITVATEÖI ZSITVAY TIBOR DR. Pozsonyban 1884 november 10-én született régi magyar nemesi családból. A nagynevű bíró, Zsitvay Leo fia. Budapesten az V. ker., (Markó-utcai) gimnáziumban tanult, majd a budapesti egyetemen jogot végzett. Az Egyetemi Kör életében s az ifjúsági mozgalmakból erősen kivette a részét. 0 kezdeményezte az ifjúsági keresztmozgalmat, mely kérdés hosszú ideig rendkívül éles harcok s vitatkozások központja volt. Az ifjúság céllövészetben való gyakorlása érdekében is sokat buzgólkodott. Az Országos Diákszövetséget külföldi gyűléseken többször képviselte s a magyar álláspontot többször diadalra is vitte. Megszerezvén a jogi doktorátust, állami szolgálatba lépett. A kereskedelemügyi minisztériumba nevezték ki segédfogalmazónak s részt vett az állami munkásbiztositó hivatal szervezésének munkálataiban. 1909-ben letette az ügyvédi vizsgát s Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Nemsokára a MÁV ügyésze lett s a jogi szakirodalomban tanulmányaival ismert nevet szerzett. De nemcsak a munkásbiztositás, közjog és vasutfuvarjog voltak cikkeinek tárgya, hanem előadásokon, igy 1909-ben Szófiában tartott előadáson ismertette a magyar ügyet és működésével sok barátot szerzett mindenütt hazánknak. A háború alatt a polgárőrség parancsnoka volt Budapesten, a forradalmak idején pedig a vasutasság jobb érzésű elemei tömörítésén fáradozott. A megalakuló Friedrích-kormány 1919 szeptemberben Kecskemét kormánybiztos-főispánjává nevezte ki s nagy küzdelmek közt végezte hivatását. A megszálló román csapatok le is tartóztatták, de kiszabadulván többször erélyesen lépett fel a zaklatások ellen. A városi rendőrség államosítása terén is sokat buzgólkodott. 1920 márciusban vált meg főispáni tisztétől s újból átvette ügyvédi irodája vezetését és folytatta a MÁV.-nál is ügyészi hivatalát. A budapesti terézvárosi kath. autonómiai tanács, a Jurista Klub, a Magy. Vasúti és Hajózási Klub, a Ker. Kaszinó életében vitt tevékeny szerepet. Rubinek elhalálozása után fel356