1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Vértes Vilmos István - Viczián István dr.

VÉRTES VILMOS ISTVÁN. 1884 szept. 5-én a jásznagykunszolnokmegyei Tiszaszajolban született. Korán hivatást érzett a mérnöki pálya iránt s reáliskolái befejezte után a budapesti műegyetemet végezte. Hamar feltűnt képességeivel s az egyetemi mozgalmak egyik vezére volt. A mérnöki oklevél megszerzése után egy ideig Kossuth Ferencnél dolgozott, majd Pestmegye iparfelügyelője volt. Nagy szociális körültekintéssel töltölte be hivatalát, s érdemei jutalmául 1908-ban berendeltek a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol a háború kitöréséig működött. Önként ment ki a frontra s mint főhadnagy jött haza. Újra a kereskedelemügyi minisztériumban kapott beosztást, mint mérnök, de rövid idő múlva Wienbe küldték a közös hadügyminisztériumba, ahol mindig a magyar érdekek védelmében dolgozott. Erdemeiért műszaki tanácsosi cimet kapott s 1918 novemberben a kereskedelemügyi minisztériumba került vissza. A közéletben is kezdett szerepet vinni s az 1920-iki választások alkalmával a mezőtúri kerület képviselővé választotta Tóth János volt belügyminiszterrel szemben. Szorgalmas tagja volt a Háznak s a kisgazdapártnak. Az 1922-iki választásoknál kisebbségben maradt s újra visszament a minisztériumba. ,,A Motor'*-ba és inas szaklapokba cikkeket irt a robbanó motorok és automobilok szerkezeti újításairól. Mint nem hivatalos egységespárti nyerte el 1926 decemberben újra a mezőtúri kerület megbízatását. VICZIÁN ISTVÁN DR. ősrégi magyar nemesi család sarja. Tápiószelén született 1874 június 24-én. Besztercebányán és Szolnokon járt gimnáziumba, jogot a budapesti egyetemen hallgatott s itt avatták államtudományi doktorrá. Onkéntesi kötelezettségének eleget téve, tartalékos cs. és kir. huszárhadnagy lett. Közszolgálatát 1896-ban kezdte, mint belügyminiszteri fogalmazó-gyakornok s hivatali pályáján fokról-fokra haladva 1917-ben elérte a miniszteri tanácsosi pcziciót. Irodalmilag is szerepet vitt „A községi szervezet főbb kérdései" (1909), „A falu háztartása és közjóléti intézményei" (1914), „A drágaság igazi oka és a kibonta349