1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - szentmártoni Szabó Zoltán

csonka tiszalöki kerület kisgazdapárti programmal képviselővé választotta s csakhamar közszeretetnek örvendett. Nagyatádi Szabó István környezetéhez tartozott mindvégig. A románok kivonulása után 1920 aug. 3. lemondott mandátumáról s az uj választáson régi kerületében megbukott. 1920 okt. Csongrád megye főispánjává nevezték ki s ezen állásában sokat fáradozott a megye közszellemének emelése érdekében. Az 1922-iki választások idején a tiszalöki kerület egységespárti programmal újra képviselővé választotta. Ekkor helyezte át ügyvédi irodáját Budapestre. Ugy a Házban, mint a pártban a kisgazdatársadalmat érintő minden politikai kérdésben vezérszerepet visz, a párt u. n. kisgazda csoportjának vezetője. Az 1926 dec. általános választásokban egységespárti programmal régi kerülete újra beküldte a parlamentbe. SZENTMÁRTONI SZABÓ ZOLTÁN. Az ungmegyei Záhonyon született 1877-ben mint régi magyar birtokos család sarja. A sárospataki kollégiumban végezte gimnáziumi, a budapesti egyetemen jogi tanulmányait s az államvizsgát letévén, Ungmegyében közigazgatási gyakornok lett. 1900-ban nagybereznai szolgabiróvá választatott s érdemei elismeréséül 1902-ben főszolgabírói címet nyert. Rendkívüli munkabírása közismert volt. 1915-ben ungvári főszolgabíró és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett. A vármegyei gazdasági egyesületben s az ungi ref. egyház ügyeiben mint főjegyző nagy szerepet vitt. 1918 elején a Wekerle-kormány kormánybiztos helyettesként küldte Ung és Ugocsamegyébe a kitörések visszautasára. A Károlyi-kormány Ungmegye kormánybiztosává nevezte ki s vaskézzel fogta a zavargások közepette a megye kormányzatát A csehek bevonulása után nem tette le az esküt, mire kiutasították. A megye meg nem szállott részére ment s vezette a közigazgatást. Ungmegye törvényhatósági bizottságinak 1900 óta állandóan tagja és sok szövetkezet és hitelintézet alapításában vett részt. A kommunista üldözések elől menekülnie kellett. Az 1920-iki nemzetgyűlésen mint a nagykaposi kerület pártonkívüli képviselője vett részt, majd helépett a ker. egyesülés pártjába. A határmenti községek viszonyainak rendezése tárgyában többször interpellált. 1921-ben a gyermekvedelem kormánybiztosa lett s rendkívül nagy erővel fogott neki a munkának. Belépett az egységespártba s ezen programmal választották meg az 1922-iki választások alkalmával épugy, mint az 1926 dec. választásoknál a nagykaposi kerületben. 325