1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - görgői Őrffy Imre dr. - Östör József dr.

GÖRGŐI ÖRFFY IMRE DR

: 1884-ben Szekszárdon született. A budapesti Ferenc József intézetben végezte középiskolai, a budapesti és berlini egyetemen jogi tanulmányait. Jog- és államtudományi doktorátust szerzett s belépett a közalapítványi ügyigazgatósághoz. 1912-ben átvette az alapítvány buziásfürdői ügyészségének vezetését s itt 2 évet töltött. A világháború kitörése után visszarendelték a központba s jogügyi tanácsossá nevezték ki. A forradalom után a tolnamegyei kisgazdapárt szervezéséből kivette a részét s ettől kezdve a napi sajtónak is állandó cikkírója lett. A „Szózat"-ban és „Uj Nemzedék"-ben jelentek meg a cikkei. Az 1920-iki nemzetgyűlésnek mint a szekszárdi kerület képviselője lett a tagja s a nemzetgyűlésen a kisgazdapárt soraiban sokszor nagy szerepet vitt. Hivatali pályájáról nyugalomba lépett s Budapesten azóta ügyvédi gyakorlatot folytat. Régi kerülete 1922-ben s 1926 decemberben egységespárti programmal újra megtisztelte megbízólevelével. A második nemzetgyűlésen igen sok törvényjavaslatnak volt az előadója s különösen pénzügyi vonatkozású javaslatokban nagy szakképzettségéről tett tanúságot. ÖSTÖR JÓZSEF DR. Gyülevizen (Sopron vm.) 1875 július 14-én született. A gimnáziumot a soproni bencéseknél végezte. A jogot a budapesti és a berlini egyetemeken hallgatta, az előbbin szerezte a jogi doktorátust, ugyanott ügyvédi vizsgát tett és 1900-ban irodát nyitott Sopronban, ahol egyúttal megyei tb. ügyésznek nevezték ki. A közéletbe hamar belesodródott, mert nemsokára megválasztották a megyei törvényhatósági bizottság tagjának és azóta, mint annak és a megyei közigazgatási bizottságnak tagja minden közéleti kérdésben élénk működést fejt ki. A nemzeti ellenállásnak is a Fejérváry kormány ellen egyik mozgatója volt és megírta annak történetét is. A vármegye később árvaszéki ügyésznek választotta. Mint szépirodalmi és jogi író szintén tevékenykedik, könyvet irt a földbirtokreformról és számos cikke jelent meg a fővárosi és vidéki lapokban aktuális politikai, gazdasági és szépirodalmi kérdésekről. Szerkesztője volt a Soproni Naplónak is. Közel tíz éven át volt elnöke Sopronig 289