1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - vámosi Nagy Emil dr.

a nagy többségben bekerült munkapárt az ellenzékkel oly éles ellentétbe került, amely az ő előző politikai felfogásával nem egyezett meg és amikor az obstrukció veszedelme fenyegetett, 1911 november végén lemondott, mert az obstrukciót elitélte, viszont Tisza pártjához csatlakozni nem akart. Lemondása óta az Esterházy hercegi hitbizomány jogi ügyeit intézte, de emellett más irányban is igen jelentékeny ügyvédi működést fejtett ki. Mint a boldogult Esterházy Miklós herceg benső bizalmi embere, élénk részt vett a herceg ama ténykedésében, amelylyel akkor még mindennemű törvényes kényszerítés nélkül 42C00 holdat engedett át a falusi földmives embereknek népies kishaszonbérletekre, ami akkor az országban, de különösen a nagybirtokosok között óriási feltűnést keltett és úttörő számba ment. A kisbérletek tömeges alakítása terén végzett működéséért elismerésül 0 Felsége I. Ferenc József 1912-ben az udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki. A forradalmak idején teljesen visszavonultan élt. Az 1922-iki nemzetgyűlési választáson a jászladányi kerület egyhangúan megválasztotta (egységes) kisgazdapárti programmal. Több feltünéstkeltő, nagy beszédet mondott. Bethlen István gróf felhívására 1923 június 11-én vállalta az igazságügyminiszteri tárcát. Elkészítette a büntetőjogi novellát s több jelentékeny fontosságú igazságügyi reformot vitt keresztül az árdrágításról, a polgári eljárás és igazságügyi szervezet módosításáról, a szállodások és vendéglősök felelősségéről, a robbanószerek és anyagokkal üzhetö bűncselekményekről stb., de pénzügyi, közgazdasági és szociális kérdésekben a miniszterelnök között és közte elvi nézeteltérések merültek fel, 1924 február 20-án miniszteri tárcájáról lemondott s a kormánypártból is kilépett. Azonban nemsokára látván az ellenzék sikertelen szereplését, 8 hónapi tartózkodásra Angliába ment, ahol mélyreható jogi és politikai tanulmányoknak szentelte magát. Angliai útjáról állandóan irt leveleket a Budapesti Hírlapba „Londoni levelek" cim alatt. Angliai tapasztalatai folytán belépett újra az egységespártba. Később megint kiutazott több hónapra Londonba s folytatta tanulmányait. 1926. év nyarán mint az International Law Association magyar csoportjának a vezetője fejtett ki élénk tevékenységet a wieni konferencián. Majd újból felvette az ügyvédi gyakorlatot, amellett a Budapesti Hírlapnak is állandó cikkírója lett. 1926 decemberben régi kerülete újból megtisztelte mandátumával. Elismerésre s hálára méltó az a munkássága, melyet 1927 május óta folytai 286