1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Kontra Aladár - Kossalka János dr.

KONTRA ALADÁR. 1877 május 19-én született a fejérmegyei Zámoly községben. Székesfehérváron és Nagykőrösön végezvén gimnáziumi tanulmányait, a budapesti ref. papnevelőintézetben theologiát végzett. 1900-ban Iváncsára küldték mint adminisztrátort s itt kezdte papi hivatását, 1907-ben a budapest-óbudai ref. egyház lelkészévé választotta s azóta a főváros egyházi és társadalmi életében rendkivül nagy szerepet visz. A pesti ref. egyházmegye tanácsbirói tisztét is betölti s a hírlapirodalomnak is munkása. A keresztény nemzeti iránynak egyik életrekeltője s már 1913-ban könyvben foglalkozott a zsidókérdéssel. A háború alatt mint lelkész katonáskodott és többszörösen kitüntette magát. Az 1920-iki nemzetgyűlési választások idején mint a ker. egyesülés pártjának tagja Budapest V. kerületében nyert mandátumot. A Ház egyik jegyzője volt. A főváros törvényhatósági bizottságának is szorgalmas tagja. 1922 után ismét papi hivatásának élt. Az 1926-iki általános választások alkalmával a budai kerület lajstromos szavazással újra a parlamentbe küldte. A fajvédő (Gömbös) párt tagja. KOSSALKA JÁNOS DR. 1872 március 19-én Vajdahunyadon született. Reáliskolai tanulmányait Nagyszebenben végezve, a budapesti műegyetemre iratkozott be. 1893-ban tanársegéd lett a József műegyetemen, majd megszerezte a műszaki doktorátust. 1896-tól 1898-ig állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett. Hazatérve a M. Á. V. hivatalnoki karába jutott be, mint mérnök, majd tehetségét felismervén, berendeltetetl a kereskedelemügyi minisztériumba s 1911-ben műszaki főtanácsos lett. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki a vasbetonépités és hidépités tárgyköréből. A József műegyetemen 1906-ban magántanárrá habilitálták s mint meghívott előadó a hidépitéstant adta elő. 1909-ben nagy utazást tett Észak-Amerikában s hazajövet a hidépités első szakértője lett. 1916-ban műegyetemi rendes tanárrá nevezték ki. A hidépitéstant adja elő s e téren nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, így 1903-ban „A szegedi vasúti Tisza-hid", 1920-ban „Tartók statisztikája" munkáját adta ki. 1924/6. években a műegye266