1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Kálnoky Bedö Sándor dr. - nagykárolyi Károlyi József gróf dr.

KÁLNOKY BEDÖ SÁNDOR DR. Székelydályán 1874 febr. 2-án született ősrégi székely nemesi családból. A székelyudvarhelyi ref. kollégiumban és Csiksomlyón tanult, majd a kolozsvári egyetemen jogot végzett s ügyvédi oklevelet szerzeit. Evek hosszú során át volt Marosvásárhelyen ügyvéd s a székely főváros társadalmi életének számottevő tényezője volt. 1914-ben a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnökévé választották s a román megszállásig vitt Marosvásárhely jogász köreiben vezetőszerepet. Az Erdélyi Szövetség, a marosvásárhelyi ref, kollégium elnöki tanácsában is nagy munkásságot fejtett ki. í922-ben kénytelen volt elhagyni lakóhelyét s Budapestre költözött. Ügyvédi gyakorlatot folytat; az ügyvédi vizsgálóbizottság tagja lett. 1924-ben a Nemzeti Hitelintézet ügyvezető alelnökké választotta s azóta ezen intézet révén az ország pénzügyi életének is egyik hangotadó tényezője. Kereskedelmi és hiteljogi értekezései is számottevők, igy „Egyetemesség a váltójogban" cimü tanulmánya az irodalmi életben is positiót biztosított a számára. 1926 decemberben a nyírbátori kerület egységespárti képviselője lett. A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete 1927 június 1-én tartott alakuló ülésén elnökévé választotta. NAGYKÁROLYI KÁROLYI JÓZSEF GRÓF DR. 1884 november 8-án született mint Gyula gróf és Pálffy Geraldine grófnő legifjabb fia. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. ker. főgimnáziumban, a jogot pedig Münchenben és Budapesten végezte. Hosszú külföldi tanulmányútjáról hazatérve, 1909-ben a budapesti egyetemen államtudományi doktorrá avatták s gazdálkodni kezdett. Fejérmegye törvényhatósági életében kezdett szerepelni, majd elnöke lett a Fejérmegyei Gazdasági Egyesületnek és más társadalmi egyleteknek is. 1910-től 1917-ig a nagykárolyi kerület (Szatmár megye) pártonkívüli képviselője volt. Az Esterházy kormány hivatalba lépésekor 1917 július elején Fejérmegye főispánja lett, s 1918 őszéig maradt a főispáni székben. Ekkor politikai felfogása miatt ellentétbe került bátyjával, Károlyi Mihály gróf akkori miniszterelnökkel s visszavonult a közszereplés terétől. Sok 17- 259