1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Káger József - nagykállói Kállay Tibor dr.

titkár, majd osztálytanácsos és a költségvetési osztály vezetője, 1918-ban miniszteri tanácsos lett. 1919 elején vidékre ment, majd Szegeden találjuk s itt várta be a kommunizmus bukását. 1919 augusztusban került vissza a hivatalába, de nemsokára az általa javasolt felszámoló hivatal élére került, mint államtitkár. Ez a hivatal végezte az Ausztriával közös pénzügyek végleges elszámolását 1921 júniusban került vissza a pénzügyminiszté­riumba s az adózás központi irányítása volt a kezeibe letéve. Hegedűs Lóránt minisztersége idején a minisztérium államtit­kára lett. 1921 szeptember végén felkérték a pénzügyminiszteri tárca elvállalására, de nem vállalkozott. Tovább is mint állam­titkár működött előbb Hegyeshalmy Lajos, utóbb Bethlen István gróf provizórikus minisztersége alatt. 1921 december 3-án ne­vezték ki pénzügyminiszterré s az adóreform törvények meg­alkotása képezte munkásságának gerincét. A hozadéki adók, jövedelmi és kereseti adó kivetése s ennek keresztülvitele ér­dekében az állami administratio átszervezése a nagyarányú takarékossági munkálatok, a devizaközpont felállítása fűződ­nek a nevéhez. Megkezdte az állami költségvetés egyensúlyba hozatala érdekében felveendő külföldi kölcsönre vonatkozólag is Genfben, Parisban a tárgyalásokat, de egy hirtelen támadt incidens megszakitotta további munkásságát. 1924 február 19-én törvényjavaslatot adott be a hirtelen támadt koronaromlás további megakadályozására oly formán, hogy az állami jegyintézetet fel akarta hatalmazni valor izációs hitelek nyújtására s egy belső kölcsön kibocsátására, melyet ugy képzelt el, hogy a jövedelmi adó bizonyos többszörösét kényszerkölcsön utján fogja behajtani. Javaslata nagy ellenhatást váltott ki s emiatt még aznap este lemondott miniszteri tárcájáról. Terveit a kormány rendelet formájában vitte keresz­tül. Kállay pedig csupán mint képviselő lett a nagy külföldi kölcsönökről szóló javaslatoknak előadója a Házban. Ezután főképen a főváros egységespárti szervezeteinek kiépítésével foglalkozott. 1926 júliusban hozta létre a Polgári Egység Klubját, melynek megalakulása óta elnöke. Rendkívüli agilitásának köszön­hető, hogy az egységespárt az utóbbi időben a fővárosban is nagy előhaladást tett. Az 1926 decemberi választásokon a főváros pesti déli kerületében lajstromos szavazás utján s Nagy­kanizsán választották képviselővé. Az utóbbi kerület megbízó­levelét tartotta meg. 1925 február 12. óta a hazánkban működő államközi kereskedelmi kamarák elnöke. 17 257

Next

/
Thumbnails
Contents