1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - kéthelyi Hunyady Ferenc gróf

torrá. Janny, majd Lumnitzer professzorok mellett szerzett gyakorlatot, azután egyideig ezredorvos volt. Elhagyva a katonai szolgálatot 1885-ben szülővárosában nyitott orvosi rendelőt s azóta állandóan itt folytat gyakorlatot. A kecskeméti jogakadémián hosszú ideig mint magántanár előadója volt a közegészségtannak. De nemcsak az orvosi társadalomnak kimagasló tagja, — a politikai életnek is komoly harcosa. Korán kezdett Kecskemét közigazgatási életében szerepelni, a városi törvényhatóságnak virilis jogon, a közigazgatási bizottságnak választott tagja. A kecskeméti kaszinó életében, mint annak elnöke visz hosszú idő óta vezérszerepet, alelnöke a kecskeméti orvosszövetségnek, a kecskeméti hitelintézetnek igazgatósági tagja, az első kecskeméti pinceszövetkezetnek, a gazdasági egyesületnek választmányi tagja. Az 1910-iki képviselőválasztásokon Kecskemét felső kerülete függetlenségi párti programmal képviselővé választotta s az 1918 októberi összeomlásig résztvett a politikai életben. Azóta leszámitva azt a pár hónapo*, mikor Rubinek Gyula halála után 1922 januárban Kecskemét I. kerülete nemzetgyűlési képviselővé választotta s a Ház feloszlatásáig képviselő volt — csupán orvosi hivatásának élt s szőllőjén és birtokán gazdálkodott. Kecskemét városa Zsitvay és Pékár lemondása után lajstromos szavazás után 1927 május 28 án egyik megbizólevelével Horváthot tüntette ki. Egyik parlamenti pártnak sem tagja. KÉTHELYI HUNYADY FERENC GRÓF 1895 április 8-án Agárdon (Fejér vm.) született régi főúri családból. A budapesti egyetemen hallgatott jogi előadásokat, de közgazdasági és kereskedelmi tanulmányokat is végzett. A világháború kitörése után, mint tart. huszárhadnagy a közös 7. sz. ezrednél katonai szolgálatra vonult be s Galíciában s az erdélyi harctéren működött. Román hadifogságba került s 18 hónapi fogság után 1919-ben szabadult ki. Azóta családi birtokán élt, majd 1925-ben résztvett a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének megalkotásában s mint legitimista főúr elvállalta a Szövetség vezetését. Elnöke a Budapesti Korcsolyázó-Egyletnek is. A műjégpálya létrehozatala körül nagy érdemeket szerzett. Más egyletek életében is szerepet visz. Gr. Zichy János lemondása után 1927 február 25-én a móri kerület (Fejér vm.) ker. gazdasági programmal képviselővé választotta.