1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Haller István

szolgabíró s egészen az 1918-iki forradalom kitöréséig töltötte be állását. Akkor lemondott állásáról s alsódabasi birtokán gazdálkodott. A kommunizmus alatt mint gazdatiszt Derékegyházán kereste a kenyerét. Pár hónap múlva visszakapta birtokát s a szövetkezeti életben agilis tevékenységet fejtett ki. Nagy figyelmet keltett 1917-ben megjelent „A jövő problémái" cimü könyvével és azóta is gyakran megjelenő szaktanulmányaival. 1922-ben a lajosmizsei kerület egységespárti programmal képviselőjévé választotta s a közigazgatási javaslatoknak részint előadója, részint szónoka volt. 1926 decemberben az alsódabasi kerület választotta meg. HALLER ISTVÁN. 1880 nov. 18-án Mezőpetrin született Szatmármegyében, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben járta a gimnáziumi osztályokat. Theológiát, bölcseletet s jogot hallgatott a budapest egyetemen, de ekkor már jó neve volt a hírlapirodalomban is. Előbb a „Néppárt"-ba irt cikkeket, majd az „Igaz Szó" szerkesztője volt, de rövid idő múlva az „Uj Lap"-hoz került s ezt 1908-ig szerkesztette. Tevékenysége és szorgalma a kath. népszövetség titkári pozíciójába emelte s agilitásával, szervezőképességével nagy hasznára volt a szövetségnek. Nem hanyagolta cl az irodalmi munkásságot sem s a hírlapoknak ezután is szorgalmas cikkírója volt. 1910-ben a lövői kerület (Sopron vármegye) néppárti programmal képviselővé választotta s a pártnak úgyszólván minden politikai tényében része volt. A párt vagyonát és irattárát az 1918-iki forradalmak alatt őrizte s meg is mentette. Az ellenforradalmi alakulatokkal érintkezésben volt s a kommün bukása után kezébe vette a keresztény szocialistapárt szervezését. 1919 augusztus 15-től november 27-ig az akkor szervezett propagandaügyek minisztere volt, 1919 november 24-én pedig átvette a vallás- és közoktatásügyi tárca vezetését. Az 1920-iki nemzetgyűlési választásokon a lövői kerületen kivül, Cegléd város és Budapest I. kerülete is képviselőjévé választotta. A ceglédi megbízatást tartotta meg, másik két mandátumáról lemondott. Mint miniszter különösen az u. n. numerusclausus törvényre emelésével tette emlékezetessé a nevét. 1920 december 15-én mondott le a miniszteri tárcáról s a keresztény egyesülés pártjának elnöke lett. A választójogi törvényjavaslat 239