1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Farkas István - Fábián Béla dr.

FARKAS ISTVÁN. 1869-ben született Tihanyban (Veszprém vm.) Alig végezte elemi iskoláit cipészinas lett Veszprémben. Felszabadulása után külíöTdön járt, majd Nagyváradon kapott munkát. Itt került bele a munkásmozgalmakba. Szervezője lett a cipészmunkásoknak, majd Budapesten szerkesztette a cipészek szakközlönyét. Pályatársai bizalma és támogatása folytán teljes erejével a szakmunkások érdekében dolgozhatott s ő hozta létre a cipészek országos szakszervezetét, melynek megalakulása után vezető titkára lett. 1911-ben került az orsz. szociáldemokrata-párt titkári, majd főtitkári székébe. Sok cikke jelent meg a „Népszavá"-ban s a „Szocializmus" cimü folyóiratban. Az 1922-iki nemzetgyűlési képviselőválasztásokon a budapest—déli kerület szociáldemokrata listáján szerzett képviselői mandátumot s a Házban a párt egyik legtevékenyebb tagja volt. Különösen emlékezetes 1925-iki működése, amikor a passzivitásban levő parija nevében levelet irt az „Emberi jogok ligájá"-hoz. 1926 decemberben régi kerülete újra megtisztelte bizalmával lajstromos szavazás után. FÁBIÁN BÉLA DR. Tállyán (Zemplén vm.) született 1889 augusztus 13-án. Kassán és Sátoraljaújhelyen járt gimnáziumba, majd a budapesti és wieni egyetemen végezte jogi tanulmányait. Ügyvédi pályára lépett s nagy mozgalmat inditott az Ügyvédjelölt-Szövetségben a jelölti idő meghosszabbitása ellen. Akciója sikerrel is járt, a javaslatból nem lett törvény. Vázsonyi Vilmos irodájában dolgozott s ekkor kezdett résztvenni a demokratapárt munkájában is. Megírta a „Désy—Lukács-per" könyvét és jogi cikkei jelentek meg. A háború kitörése után a 34. sz. gyalogezredbe vonult be, de nemsokára a Mollináry-ezredhez került s az orosz harctéren volt. A lembergi elönyomulásnál 1915 júniusban fogságba került s Turkesztán fővárosába, Taskendba vitték a fogolytáborba. Innen később Keletszibériába került. A fogolytábor életét s a változó politikai helyzetet megfigyelte s hazajutása után több könyben és tanulmányban megírta. Egyideig törvényszéki bíró volt, de a forradalom kitörése után, mivel a kommunista tanok ellen egyesületekben előadásokat tartott, eltávolították állásából, 219