1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - bethleni Bethlen István gróf dr.

bona forgalmat s valósitotta meg Hegedűs Lóránt pénzügyi tör vényeit nem ugyan Hegedűs tervei szerint, de az akkori parlamenti erőviszonyok folytán némi változtatásokkal. Az első nemzetgyűlés tárgyalásai nagyon szaggatottak voltak hasonlóan a lázas beteghez, egyszer a királykérdés, máskor a jogrend megsértése keltett vihart. A folytonos belső harcok közt érte el Bethlen közreműködése folytán Magyarország az első nagy sikert: Nyugatmagyarország helyzetének eldöntése kérdésében della Toretta márki olasz külügyminiszter elnöklete alatt Velencében konferencia döntött 1921 október 14-én olyképpen, hogy a békeszerződésben már Ausztriának itélt Sopronban és környékén népszavazás fog dönteni ezen vidék hovátartozandóságának kérdésében. (A népszavazás később a mi javunkra dőlt el s az entente-bizottság 1921 december 31-én nagy ünnepélyességgel adta vissza a várost,) Ez a konferencia ütötte az első sebet az entente békeművére s ez tette Bethlen nevét mindenütt ismertté és tiszteltté. A közvélemény figyelmét az események azonban mindinkább a királykérdés felé terelték s ezért 1921 október 21-én Pécsett Bethlen nagy beszédet tartott, ahol belügyminisztere Ráday Gedeon gróf képviselőjelöltnek lépett fel. Ezen beszédben hangoztatta, hogy a nemzet sem detronízálást, sem puccsot nem fog tűrni. Ugyanezen a napon már Károly király visszajött Magyarországra, repülőgépen Dénesfára érkezvén. A kis entente fenyegető magatartása odáig érlelte az eseményeket, hogy a kormány kénytelen volt Budaőrsnél embereket állitani koronás királyával szemben, aki vonaton útban volt Budapest felé. Károly király Őfelsége azonban nem akart harcot, megadta magát. Az ententevel folytatott tárgyalások után a kormány kénytelen volt a Tatán tartózkodó királyt s királynét kiadni, mire a királyi párt az angolok internálták s hajón Madeira szigetére vitték. A nemzetgyűlés a Habsburgcsaládot az 1921. 47. t.-c. értelmében detronizálta, mely törvény megszavazása után s a Károly király hazajöveteli kisérletében résztvevő politikusok börtönbevetése után Bethlen átalakította minisztériumát. Ekkor lett Klebelsberg Kunó gróf belügy - s Mayer János földmivelésügyi, Vass József pedig népjóléti miniszter. A nemzetgyűlés ezután már nem tudott eredményes munkát végezni, se a költségvetést, se a választójogi törvényt nem szavazta meg, sőt az ellenzék törvénytelennek bélyegezte egy deklarációban a kormány azon szándékát, hogy az uj választójogot rendeletileg lépteti életbe. A kormányzó által 1922 13* ,95