1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - zilahi Sebess Dénes dr.

mázó a kereskedelemügyi minisztérium kötelékébe lépett. Közreműködött a kereskedelmi szerződések megkötésénél, valamint az Ausztriával folytatott kiegyezési tárgyalásoknál. 1908-ban mint miniszteri titkár munkássága elismeréséül megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A háború alatt a kereskedelmi minisztérium delegátusa volt a központi hatalmak között felmerült gazdasági kérdésekben. A háború után a béketárgyalások idején (1920) a külügyminisztérium szolgálatába lépett s a következő konferenciákon vitt szerepet: a magyar békedelegáció tanácskozásain Neuilly-sur-Seíneben, az utódállamok portorose-i konferenciáján, a bruxellesi pénzügyi tárgyalásokon, a geuova-i konferencián, a soproni kérdéssel foglalkozó velencei konferencián, a marienbadi és brucki Benes cseh külügyminiszterrel való találkozásoknál. A külügyminisztériumból 1920 júniusban mint államtitkár a kereskedelemügyi minisztérium szolgálatába lépett, majd 1922 márciusban nyugállományba menvén, a Magyar Keleti Tengerhajózási R.-T. igazgatósági elnöke, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa, a Magyar Altalános Hitelbank igazgatója lett, mely állásában 1924 november 15-ig maradt, amikor gróf Bethlen miniszterelnök kormányában külügyminiszterré neveztetett ki; a külügymioiszteri tisztségről 1925 március 17-én történt lemondása után pedig a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója lett. A kormányzó 1927 január 22-én a felsőház tagjává nevezte ki. ZILAHI SEBESS DÉNES DR. Marosvásárhelyt született 1869 okt. 9-én régi nemesi családból. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a ref. kollégiumban, a jogiakat a budapesti egyetemen végezte, ahol 1896-ban jogi doktorrá avattatott. Marosvásárhelyen tett ügyvédi vizsgát 1897 szeptemberben. Rendkívül nagy jogi és irodalmi munkásságot fejtett ki. A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak 1896 ota volt rendes tagja, Maros-Tordamegyének pedig tiszteletbeli főügyésze. 1898-99-ben a „Marosvásárhely", 1900-901-ben pedig a „Székely Ellenzék" cimü politikai napilapot szerkesztette. 1901-ben Marosvásárhely I. kerülete függetlenségi programmal képviselővé választotta s gazdaságpolitikai beszédeivel hamar magára vonla a figyelmet. Több beszédet tartott a Székely166