1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - II. Latin és görög szertartásu kath egyháznagyok - móri Glattfelder Gyula dr.

fehérvári egyházmegye papja lett. Az innsbrucki papnevelő intézetben hallgatta a theológiát és 1895 július 6-án szenteltetett föl pappá. Budakeszin volt segédlelkész. Ezután Rómában a pápai nemespapok akadémiáján tanult s 1900-ban kanonjogi tudori oklevelet nyert. Annyira megkedvelték a pápai udvarban, hogy XIII. Leó, majd X. Pius pápa szolgálattevő kamarásává tette. 1905 október 17-én a pécsi megyéspüspöki székbe emelték. Ekkor haza jött, előzőleg azonban Őszentsége maga szentelte püspökké december 21-én a sixtusí kápolnában. Rendkivül emlékezetessé tette egyházmegyéjében a nevét. Napilapokat alapitott, iskolákat állított fel, általában a kath. szervezkedést irányitotta. Érdemei elismeréséül XI. Pius pápa 1923. december 10-én miután a szerb kivonulás után egyházmegyéjét már rendbehozta, a kalocsai érsekség apostoli admínistratorává nevezte ki, ahova 1924 január 27-én iktatták be nagy ünnepélyek közepette. 1926 szeptember 9. óta valóságos kalocsai érsek. MÓRI GLATTFELDER GYULA DR. 1874 március 18-án Budapesten született. Mint esztergomi egyházmegyei papnövendék a budapesti tud. egyetemen végezte theologiai tanulmányait. 1896 október 15-én lett áldozár, Egy ideig Budapesten hittanár, majd tanulmányi felügyelő volt a központi papnevelőintézetben. Mint az egyházi ékesszólás rendes tanára 1910 óta a budapesti kir. tudomány-egyetemen tartott előadásokat, de nagy képességével a társadalmi élet más terén is szerepett vitt. Önállóan megjelent munkái: A plébánosok jogai és kötelességei (1897), XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900), A korszellem és a katholicizmus (1901), A katholikus egyház (1901). Az ifjúság erkölcsi nevelése érdekében alapitotta a Szt. Imre internátus egyesületet, felállította Budán a Szt. Imre collegiumot, melynek 1911 március l-ig ő volt az igazgatója. Őfelsége érdemei elismeréséül ekkor csanádi megyéspüspökké nevezte ki. Az 1918-iki összeomlás után a szétszakadó egyházmegyéje érdekeinek szentelte minden erejét. Olyan eréllyel küzdött, hogy a román kormány 1923ban kiutasította. Székhelyét Szegedre tette át. Ujabb munkálkodásának látható jele a szegedi fogadalmi templom. 14