1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - X. Szervezetek és intézmények választottjai - 9. Budapesti Közgazdasági Egyetem - Teleki Pál gróf dr.

nagy tevékenységet fejtett ki. Az Akadémia nem magyar nyelvjárás tanulmánysorozatának ő volt a szellemi megindítója, ő az irányitója. Ezen érdemeiért a Magyar Tud. Akadémia 1920 május 5-én rendes tagjává választotta. Az 1915—16 tanévben dékánja volt a bölcsészeti fakultásnak s a Kar belső életében azóta is nagy szerepet visz. A budapesti egyetem bölcsészkara 1927 januárban a felsőház tagjává választotta. 9. BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGI EGYETEM: t TELEKKJ, PÁL GRÓF DR. 1879 november 1-én Budapesten született. Atyja Géza gróf belügyminiszter és a Történelmi Társaság közbecsülésnek s tiszteletnek örvendő elnöke volt. A budapesti piarista gimnáziumban, a magyaróvári gazdasági akadémián s a budapesti egyetemen végezte tanulmányait. 1903-ban avatták jogi doktorrá, de ekkor már a geográfiai tanulmányok teljesen lekötötték lelki és szellemi világát. Geográfiai és kartográfiai tanulmányai bővítése végett külföldi tanulmányutat tett. Eszakafrikában, Japánban, Szudánban járt s munkássága eredményeképen ,,Atlasz a japán-szigetek chartographiájának történetéhez" (1906) könyvet adott ki, mely könyve az egész világ tudományos világában feltűnést keltett. 1905—1906-ban a somkuti kerület alkotmánypárti képviselője lett, de inkább tudományos téren szerepelt. A legelőkelőbb külföldi földrajzi társaságok beválasztották tagjaik sorába, 1909—1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója volt. Az első határozottan tudományos földrajzi atlasz az ő intenciói szerint jött létre. 1912-ben Cholnoky Jenővel Amerikában volt. Hazatérve tudományos munkát végzett, majd 1916-ban az Országos Hadigondozó Hivatal, 1918-ban a létrejött közgazdasági egyetemen a gazdasági földrajz tanára lett. Pusztán tanári hivatásának élt, de 1919 tavaszán kénytelen volt Svájcba menekülnie. Az arad—szegedi ellenforradalmi minisztériumban mint külügyminiszter nagy szerepet vitt. A kommunizmus bukása után Budapestre jött, a békeelőkészitő bizottság elnöke, majd a Neuillybe küldött békedelegáció tagja lett. A párlalakuló tárgyalásokon is nagy szerepet vitt, a Keresztény Nemzeti Párt s a Keresztény Gazdasági Párt egyesülése nagyrészt neki köszönhető. 1920 április 19-én a Símonyi Semadam-kormány külügy129