1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Brém Lőrinc - Cicatricis Lajos dr.
83 Brém Lőrinc (Békés vm. törvényhatóságának választottja.) 1877-ben született a szatmármegyei Mezőfényen. Pápai prelátus, hollóthói cimzetes prépost, váradi latin szertartású székesegyházi kanonok. Atyja földbirtokos volt. Gimnáziumi és theológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. 1900-ban szentelték pappá s Nagyváradon lelkészkedett 1911-ig, amikor püspöki titkárrá nevezték ki. 1913-ban szentszéki biró, 1915-ben pedig váradi kanonok lett. Hoszszabb időn át vezette a nagyváradi püspöki irodát mint annak igazgatója. 1917-ben nevezték ki cimzetes hollóthói préposttá. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Németországot, Belgiumot, Svájcot, Szerbiát. 1921 óta néhai gróf Széchenyi Miklós püspök helynöke s a nagyváradi egyházmegye magyar részét kormányozza. Székhelye Gyula. A Szent István, Társulat, a József Szanatórium Egyesület és a Gyulai Kultúregyesület tagja. Mint Békésmegye törvényhatósági bizottságának tagja élénk részt vesz a vármegye közéletében s emellett különösen kulturális kérdésekben fejt ki áldásos tevékenységet. Békésvármegye törvényhatósága választotta meg felsőházi első póttagjává s Ambrus Sándor rendes tag elhalálozása után annak helyére lépett. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A felsőházban főként kulturális és agrárkérdésekkel foglalkozik. Cicatricis Lajos dr. (Csongrád vm. törvényhatóságának választottja.) 1862-ben született Szentesen. Nős, kir. tanácsos, a Lipót-rend lovagja, nyűg. főispán, földbirtokos. Középiskolai tanulmányait Szarvason és Szentesen, a jogot pedig Budapesten végezte. 1888-ban Csongrád vármegye szolgálatába lépett, egy év múlva aljegyző lett, később pedig a csongrádi járás főszolgabirájává választották. 1892-ben főjegyző, 1900-ban pedig Csongrád vármegye alispánja lett. Tisza István gróf 1910-ben főispánná nevezte ki és állását 1917-ig, a Tisza-kormány távozásáig megtartotta. Ekkor leköszönt s azóta birtokán gazdálkodik. Elnöke a KŐrösTisza-Maros Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulatnak, valamint a Szentesi Takarékpénztárnak. Elsőizben tagja