1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

„Főrendiház" és „felsőház"

6 lehetőségét nem kell külön bizonyitani, ha számbavesszük, hogy egyfelől — az alkotmányos élet és törvényhozó munka kiváló ősi iskolájának tekintett — törvényhatóságok, másfelől az élet és a magyar viszonyok esetleges sajátosságainak minden körére és vonalára kiterjedő szervezeti és intézményi képviselet is beleszól a legfelsőbb törvényalkotásba. Különösen nem kell e megállapítást indokolni, ha tudjuk azt a kétségtelen tényt, hogy a szervezetek és intézmények bizonyára legkiválóbb szakembereiket küldik a felsőházba. Végül ami a Trianonnal ránkszakadt csonkaság következményeként végrehajtandó változtatásokat illeti, ezek természetesen az uralkodóház tagjainak s a hivatal vagy méltóság alapján fennálló tagsági jogcímeknek körében történtek. A megcsonkítással számos világi és egyházi méltóság részben megszűnt, részben elszakitódott. (Fiume kormányzója, a horvát bán, a pozsonyi gróf stb., valamint számos egyházi méltóság.) E csoportban a törvény néhány uj helyet kreált a honvédség főparancsnoka, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a koronaügyész, továbbá egyes egyházi funkcionáriusok felvétele tekintetében. Utóbbiak között ezúttal nyert elsőizben képviseletet a zsidóság, a taxatíve felsorolt jogcímek során. A »főrendiház« és »felsőház« közötti különbség a tagok szempontjából ilyenformán mutatkozik: (1910-ben) Hivatal vagy méltóság alapján 1. A Habsburg-Lotharingiai család tagjai. . . 2. Zászlósok, íőbirák, egyháziak 3. örökös jogon, születés és vagyon alapján Választás alapján 1. Élethossziglan választottak . 2. Főrendek választottjai . . . 8. Törvényhatóságok választottjai 4. Szervezetek ós intézmények választottjai Kinevezés alapján 161 4| 67l=74-4<Vo 50l=2r9°/o 96) -I —/ 36/ 48 =21-90/o 40 =1650/o