1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Országzászlósok - Csekonics Endre gróf - sédeni Ambrózy Gyula gróf

44 dégül keszthelyi kastélyában, amely a legszebb főúri lakok egyike az országban. 1882 óta cs. és kir. kamarás, 1890 óta valóságos belső titkos tanácsos, 1895 óta zászlósúr, először mint főpohárnokmester, 1904 óta mint főudvar­mester. 1896 óta az aranygyapjas-rend lovagja, 1912-ben magyar hercegi . rangra emeltetett. A Lipótrend nagy­keresztese és az angol Viktória-rendnek is nagykeresztese. Csekonics Endre gróf főasztaln okmester. 1846-ban született Ivánkán, Borsodmegyében. Mint zsombolyai nagybirtokos és Torontalmegye virilistája nagy szerepet játszott a megye gazdasági és politikai életé­ben. Rendkivül értékes karitatív működése során különö­sen kitűnt az a nagy áldozatkészség, melyet a szegedi ár­viz idején a károsultakkal szemben tanúsított. 1869-ben nőül vette Cziráky János gróf ieányát, Konstanciát. Felügyelő­bizottsági tagja a Magyar Földhitelintézetnek és elnöke az Első Magyar Általános Biztosító Társulatnak. 1891-től hosszú időn át elnöke volt a Magyarországi Vöröskereszt-Egye­sületnek. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsossá ne­vezte ki a király, 1904-ben pedig az országzászlósok közé emelte. A régi főrendiházban különösen közgazdasági kér­désekkel foglalkozott. Az összeomlás után torontálmegyei birtokai megszállás alá kerültek s azóta Csonkamagyar­országon él. A felsőházban főként közgazdasági kérdé­sekkel foglalkozik. sédeni Ambrózy Gyula gróf koronaőr. 1872-ben született Bécsben. Nős, földbirtokos, koronaőr. A középiskolát Temesvárott végezte, a jogot pedig a kecskeméti jogakadémián hallgatta s ugyanitt tette le az államvizsgát. Ezután temesremetei birtokán gazdálkodott s élénk részt vett a vármegyei, valamint gazdasági élet­ben. Különösen a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetében vitt vezetőszerepet. A régi szabadelvű párt politikai mozgal­maiban ugyancsak résztvett, később pedig Tisza István gróf irányához csatlakozott s Tiszának mindvégig egyik legbensőbb embere s törekvéseinek a főrendiházban legna­gyobb híve volt. 1916-ban az országgyűlés egyakarattal vá-

Next

/
Thumbnails
Contents