1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - móri Glattfelder Gyula dr.

23 gely-akadémián tudori oklevelet szerzett. Ezután XIII. Leo és X. Pius pápa mellett működött, mint szolgálattevő kamarás, egészen 1905-ig amikor pécsi püspökké nevezték ki. X. Pius pápa szentelte püspökké. 1906—1913-ig a pécsi püspökség ellátása mellett a Magyar Katholikus Tanítók Országos Szövetségének és a Katholikus Tanügyi Tanácsnak védőelnöke volt Mint ilyen számos kongresszust és országos gyűlést vezetett. Nevéhez fűződik a püspöknádasdi Julianeum-fiuotthon létesitése, a pécsi Pius-Collegium nyolcosztályu főgimnáziumának és százötven növendéket befogadó internátusának alapitása és felépitése, valamint az Emericanum középiskolai internátus életrehivása. Ugyanitt életrehozta a Dunántúl-nyomdát, könyvkereskedést és napilapot, valamint az egyházmegyei alapítványi hivatal mellett a Pécsegyházmegyei Takarékpénztárt. Pécs városának és környékének megszállása idején az állandó fenyegetések s birtokainak záralávétele és kirablása ellenére is mindvégig helyén maradt, a magyarság ellenállásának vezére és lelke volt és a felszabadulás után maga fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1923-ban a kalocsai érsekség apostoli kormányzójává nevezték ki, 1924-ben pedig a kalocsai és bácsi érseki székbe emelkedett. Kalocsai érseksége alatt megszervezte' a Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárt s uj alapokra építette a kalocsai érseki kórházat, amely a jövőben negyven beteg helyett nyolcvan beteget tud befogadni. A felsőházban főként egyházi és szociális kérdéssel foglalkozik. móri Glattfelder Gyula dr. csanádi róm. kath. megyéspüspök. 1874-hen született Budapesten. A theologiát, mint az esztergomi egyházmegye papnövendéke, a budapesti egyetemen végezte. 1896-ban szentelték pappá, Felszentelése után egy ideig, mint budapesti hittanár működött, majd a központi papnevelő intézet tanulmányi főnöke lett. 1910ben a budapesti egyetem theologiai fakultásán az egyházi ékesszólástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ebben az időben igen figyelemreméltó tudományos munkásságot fejtett ki az egyházi szónoklástan módszereinek elmélyítése és a modern igényeknek megfelelő alkalmazása körül. Ugyanekkor kiváló hitbuzgalmi irodalmi munkásságot folytatott az eucharisztia kultuszának terjesztése