1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vida Jenő

188 szesztermelésnek piacot teremtsen. Első keleti útja sikere következtében ezután gyakrabban kereste fel cége megbízásából a Kelet főbb kereskedelmi empóriumait, főként Szófiát, SzalonLkit, Konstantinápolyt, Szmirnát idehaza pedig — rendes hivatali elfoglaltsága mellett — főnökének bizalmas ügyeit intézte és cégének a hatóságokkal való érintkezését közvetítette. Az 1896. évi országos millenáris kiállitáson résztvett a magyar szeszgyárak kiállításának rendezésében. 1897-ben meghívást kapott a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulathoz, amely vállalat akkoriban vette üzembe és kezdte megteremteni a tatai szénbányászatot s rövid idő múlva cégjegyzövé, majd igazgatóvá nevezték ki, 1914-ben pedig a vállalat vezérigazgatója lett. Ez idő óta ő vezeti a hatalmas méretekben kibontakozó vállalatot, valamint a belekapcsolódott számos más iparvállalatot. Vezérigazgatói működésének idejébe esik több uj iparág bevezetése, így elsőként honosította meg a karbidgyártást Magyarországon és legnagyobbrészt az ő kezdeményezésének köszönhető az ipari robbanóanyagok, porcellán, kőedény és számos más iparcikk belföldön való előállításának felvétele is. Az e cikkek gyártására alakult különböző vállalatok vezetésében tevékeny részt vesz. A felsőgallai cementgyár építése még vezérigazgatói működése előtt indult meg, de az építkezés befejezése a háború kitörése miatt leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött. Nagy energiával és szívóssággal győzte le ez akadályokat és elérte azt, hogy a cement-gyár a háború folyamán felvehette teljes üzemét. Ezzel nagy szolgálatot tett a hadvezetőségnek. A háború során megszervezett Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöki tanácsában, nemkülönben a szén elosztásával megbízott Országos Szénbizottság vezetőségében helyet foglalt és tevékenyen közreműködött. Vállalata az ő kezdeményezésére, a bányamunkások élelmezésének megkönnyítése érdekében a háború folyamán mezőgazdasági birtokokat vásárolt és bérelt, és ezeken magasszinvonalu gazdasági üzemeket rfndezett be. E gazdaságok különösen a ló-, sertés-, és belga házinyultenyésztés, méhészet és haltenyésztés terén mutatnak fel szép eredményeket. 1918-ban vállalatát bekapcsolta az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya R.-T.-ba és az Urikányival érdekeltségi viszonyba levő egyéb vállalatokba. Ugyanakkor a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának tagjává vá-