1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Molnár János - verseghi Nagy Ferenc dr.

146 kolozsvári egyetemhez került jogtanárnak, 1886-ban jogkari dékán volt. 1889-ben az erdélyi róm. kath. státus képviselőjévé választották. 1890-ben a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi tanszékére nevezték ki. 1893-ban az akadémia levelező tagjává választották, 1895-ben pedig a polgári törvénykönyv kodifikacionális bizottságának tagjául hivták meg. Több jogi kézikönyvén kivül mint, jogtanár a kormány megbízásából több törvényjavaslatot dolgozott ki a tengeri magánjogról, a szövetkezetekről stb. 1899-ben udvari tanácsossá nevezték ki. 1900 június 16-án a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkára lett s a visói kerület képviselőjévé választotta, amely kerületet tiz éven át képviselte. Államtitkári állásáról 1902 májusában köszönt le. Ekkor újból elfoglalta tanszékét az egyetemen, ahol több izben volt dékánja a jogi és államtudományi karnak. 1903-ban az Akadémia rendes tagjává választotta, 1908-ban a keleti kereskedelmi akadémia felügyelő bizottságának elnökévé nevezték ki. 1909-ben a Magyar Jogászegylet elnöke lett. A Széli-kormány lemondása után a szabadelvű párt nemzeti csoportja az ő elnöklésével tartotta tanácskozásait. Az 1905-iki választások után egyideig még tagja maradt ugyan a szabadelvű pártnak, de többizben hangsúlyozta az uj pártalakulás szükségét. Később huszonötöd magával ki is lépett a pártból s mint az uj disszidensek elnöke egyelőre közvetítő szerepet vitt, majd Andrássy Gyula gróffal s az úgynevezett régi disszidensekkel szövetkezve megalakította az alkotmánypártot, amelynek társelnöke lett. Az alkotmánypárt feloszlása után a nemzeti munkapárthoz csatlakozott. 1910-ben a kaposvári kerület választotta meg képviselőjévé. Főelőadója volt a polgári törvénykönyv előkészítésére alakult bizottságnak, a delegációnak pedig külügyi előadója volt. Mint a magyar kormány képviselője több izben vett részt különböző nemzetközi tanácskozásokban. Anyanyelvén kivül az angol, francia, német, horvát és latin nyelveket beszéli tökéletesen. A hágai nemzetközi állandó választottbiróságban Magyarországot képviseli. Nagyobb müvei közül a kétkötetes »A magyar kereskedelmi jog kézikönyve« nyolc kiadást, a »Magyar Választójog kézikönyve* pedig hat kiadást ért meg. Legutóbb »A polgári törvénykezés rendje Magyarországon* cimü müve jelent meg. Ezenkívül számos kisebb és nagyobb monográfiát, értekezést és közleményt