1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - nagyilosvai Ilósvay Lajos
140 nagyilosvai Ilósvay Lajos (A Magyar Tudományos Akadémia választottja.) 1851-ben született Désen. Református, nős, nyugalmazott államtitkár és műegyetemi nyilvános rendes tanár, bölcsészetés jubiláris bölcsészeti doktor, tiszteletbeli műszaki doktor, udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia másodízben választott másodelnöke, igazgatósági és rendes tagja. A Ferenc József-rend nagykeresztese, a Lipót-rend középkeresztese, a polgári hadiérem, a katonai és polgári emlékérmek tulajdonosa és Dés város díszpolgára. Középiskoláit Kolozsvárott, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, Heidelbergben, Münchenben és Parisban végezte. Parisban Berthelot-tal végezte a kettős sókról való kísérleteket. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Csehországot, Belgiumot. Hollandiát, Német-, Olasz-, Francia- és Angolországot, Svájcot s a Balkán egy részét. A doktorátus megszerzése után asszisztensként működött a budapesti egyetemen Lengyel Béla és Than Károly tanárok mellett. 1882-ben a budapesti József-műegyetemen az általános kémia helyettes tanára, 1883-ban pedig rendes tanára lett; többizben viselt dékáni és rektori méltóságot. 1891-ben az Akadémia levelező tagja tagja lett, 1901-ben a király udvari tanácsossá nevezte ki, 1905-ben pedig az Akadémia rendes tagjává választották. 1910-ben a magyarláposi kerület munkapárti programmal beküldötte a képviselőházba, melynek 1918-ig tagja volt. Rendkívül gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Nagyobb munkái: A kémia alapelvei. — Bevezetés" a szerves kémiába. — Budapest ásványos vizei és fürdői. — A torjai büdösbarlang kémiai vizsgálata. — A Balaton vizének kémiai viszonyai stb. Ezeken kivül nagyon sok szaktanulmányt, értekezést és ismertetést irt. 1897 óta szerkesztője a Magyar Kémiai Folyóiratnak, 1906 óta pedig a Természettudományi Közlönynek. Az Országos Közoktatási, a Mérnöki és az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Tanács tagja. 1914-ben államtitkárrá nevezték ki s e méltóságát 1917-ig viselte. Elnöke a Természettudományi Társaságnak, a Magyar Kémiai Szakosztálynak s az Erzsébet Népakadémia Egyesületnek. Tizenhét éven át volt elnöke az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. A Magyar Földtani Társaság s az Iskola-