1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - szepeshelyi Hutyra Ferenc dr.

138 nevéhez. 1891-ben hozta színre a budapesti Operaház Aliener cimü operáját, 1894-ben pedig a világszerte ismert Cremonai hegedüst. 1896-ban Váradi Antal szövegére irta a Tóth Ede népszínművéből készült Falurossza cimü dalmüvét, 1903-ban Moharózsa cimü operája, 1906-ban pedig Lavotta szerelme cimü dalmüve aratott nagy sikert. Legutóbb 1924-ben került színre Karenin Anna cimü megrázó erejű operája. Azóta is állandóan dolgozik s teljesen befejezte Szerelmi éj, Az álarc és a Milói Vénusz cimü operáit, melyek azonban még nem kerültek szinre. A legutóbbi időben ugyancsak hosszabb turnékat tett a külföldön, amelyek során gyarapította régi hírnevét. Mint pedagógus, szintén halhatatlan érdemeket szerzett és iskolájából Szigethy József, Vecsey Ferenc és Telmányi Emil mellett a világhírű magyar művészek egész sora került ki. Elsöizben tagja a törvényhozásnak. A Zeneművészeti Főiskola küldötte be a felsőházba, ahol művészeti kérdésekkel foglalkozik. szepeshelyi Hutyra Ferenc dr. (Az Állatorvosi Főiskola választottja.) 1860-ban született Szepeshelyen. Róm. kath., nős. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte és itt nyerte el 1883-ban az orvosdoktor^ oklevelet. Az egyetem kórbonctani intézetében teljesített négyévi tanársegédi szolgálat után 1886-ban az állatorvosi tanintézethez segédtanárrá, majd 1888-ban az állatjárványtan és a törvényszéki állatorvostan nyilvános rendes tanárává, az intézetnek akadémiává történt átszervezése után 1897-ben ennek igazgatójává, 1899-ben főiskolává történt ujabb átszervezése után pedig ennek rektorává nevezték ki. Ez állásáról 1917-ben lemondott, de azóta kétévenként ismételten megválasztották. A budapesti tudományegyetem 1889ben magántanárrá képesítette; 1899-ben az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári, 1922-ben pedig az Erzsébet-egyetemen a tiszteleti rendes tanári cimet kapta. 1906-ban a király az udvari tanácsosi címmel, 1917-ben pedig a magyar nemesség adományozásával tüntette ki. A Ferenc József-rend középkeresztese és a III. oszt. Vaskoronarend tulajdonosa, a porosz királyi koronarend, a szász Albrecht-rend és francia Pour le Merité Agricole-rend