1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Csánki Dezső dr.

134 ahol a levéltári építkezéseket és berendezéseket tanulmányozta. 1878 óta mostanáig állandóan behatóan foglalkozott a történelemmel, földrajzzal és heraldikával. E tudományszakokban több müvet alkotott s a szakfolyóiratokba számos értekezést és tanulmányt irt. Beszél németül és olaszul, olvas franciául és angolul. Jelentősebb müvei a következők: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában (Budapest, 1880); Első Mátyás udvara (Budapest, 1883); Rajzok Mátyás király korából (Budapest, 1886); A magyar királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója (Budapest, 1889); Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III. és V. kötet (1890—1913); Árpád és az Árpádok. (Történelmi emlékmű. Szerkesztés és cikk). Budapest, 1907; Árpád vezér, Mátyás király (Budapest, 1911); Az uj magyar és úgynevezett közös címerekről (Budapest, 1916); 1923-ban, mint az Országos Levéltár főigazgatója a ^Levéltári Közleményeké cimü szakfolyóiratot indította meg, melyet azóta állandóan szerkeszt. 1912 óta hivatalosan megbízott szerkesztője a Budapest székesfőváros középkori történetére vonatkozó történelmi kutfövállalatnak. Tudományos munkálkodása alapján — Thaly Kálmán halála után — a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető-alelnökévé választották meg, mely tisztet azóta is viseli. Ugyanezidőtájt, mintegy tíz évig, a Magyar Néprajzi Társaság és néhány évig a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke is volt. A Magyar Tudományos Akadémiában 1891-ben levelező-, 1900-ban rendes, 1915-ben igazgató-taggá, 1919-ben pedig a II. osztály elnökévé választották meg. IV. Károly királytól 1916-ban, a koronázás alkalmával szerzett érdemeiért, a Lipótrend lovagkeresztjét kapta. Az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Muzeumot, a Szépművészeti Muzeumot, az Iparművészeti Muzeumot és a Budapest-svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetet magában foglaló Országos Magyar Gyüjteményegyetem szervezésében szintén résztvett és az első ciklusban (1922—1924) ugyanitt az ügyvezető alelnöki tisztet is viselte. A parlamentben az Országos Magyar Gyüjteményegyetem körébe vágó (levéltári, múzeumi, könyvtári) és általa müveit tudományos szakkérdésekkel kivan esetről-esetre foglalkozni.