1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - gyulai Gaál Gaszton

% a passzív rezisztenciát vezető megyei intéző-bizottságnak, 1906-ban pedig a lengyeltóti kerület függetlenségi és 48-as programmal egyhangúlag megválasztotta országgyűlési kép­viselővé. 1908-ban a kvóta felemelése miatt lemondott mandátumáról, a kerület azonban az időközi választáson is egyhangúlag megválasztotta. Az 1910-iki választásokon x>em lépett fel, de továbbra is vezetőszerepet vitt a megyei politikában. A forradalom idején bucsut vett a politiká­tól s amikor a kommunisták birtokát állami üzemnek nyilvánitottáfc, de birtokának kezelésével megkinálták, visszautasította a termelőbiztosi állást s a neki meghagyott 4 holdas konyhakertben kertészkedett. 1919 májusában a bolsevisták elől menekülnie kellett és Zalában bujdosott. A Friedrieh-kormány 1919 szeptemberében Somogy, Tolna és Baranya vármegye területére kerületi kormánybiztos­nak nevezte ki s később a somogymegyei főispáni hivatal vezetését is ő látta el. 1920 januárban lemondott tiszt­ségéről s kisgazdapárti programmal egyhangú választás alapján régi kerületéivek nemzetgyűlési képviselője lett. Az egyesült keresztény nemzeti kisgazda és főldmüvespárí megalakulásakor csatlakozott a párthoz, 1920 szeptemberé­ben azonban, mivel nem helyeselte a kormány pénzügyi politikáját, a pártból kilépett, majd amikor a kereszténypárt és a kisgazdapárt széjjel vált, visszatért a kisgazdapártba s annak alelnöke lett. Az első nemzetgyűlés közjogi, kül­ügyi é3 pénzügyi bizottságának volt tagja, többször szólalt fel az agrárérdekek védelmében s beszédeivel mindenkor lekötötte a nemzetgyűlés figyelmét. 1921 július 30-ái; Rakovszky Istvánnak a nemzetgyűlés elnökének lemondása után a Ház őt választotta meg egyhangúlag a nemzet­gyűlés elnökévé. 1922 január 20-án a nemzetgyűlés termi­ben összeszólalkozott Beniczky Ödönnel, aminek követ­keztében lemondott elnöki'tisztéről és Beniczkyvel meg verekedett. A nemzetgyűlés azonban január 20-án ujből megválasztotta elnökének. Mint ilyen az első nemzetgyű­lés végén a választójog körül támadt ellentétek elsimítá­sán fáradozott s mivel kilátás volt a megegyezésre, február l&-én a Ház óráit is megállíttatta a választójogi javaslat letárgyalásának lehetővé tétele érdekében. A második nem­zetgyűlésben ugyancsak a lengyeltóti kerületet képviselte egyhangú mandátummal, az egységes párt programmjával. Az uj nemzetgyűlés is elnökévé választotta, de 1922 aug. 8-án a földadójavaslat miatt kilépett a kormánypártból és

Next

/
Thumbnails
Contents