1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - ruttkai Erődi-Harrach Béla dr.

81 ruttkai Erődi-Harrach Béla dr. (Szalárd, ep.) 1882-ben született Kunmadarason, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Rom. kath., nős, egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudomány fakultásán dok­tori oklevelet szerzett. A berlini és haliéi egyetemek fi­lozófiai fakultásain közgazdaságtani, pénzügyi és szociál­politikai tanulmányokat folytatott és tanitványa volt Wagner, Schmoller és Conrad professzoroknak. Ez egyetemek köz­gazdasági szemináriumaiban több előadást tartott és tanul­mányokat mutatott be a közgazdaságtan és szociálpolitika köréből. Hosszabb külföldi tanulmányutakon volt. 1933-ban egyetemi tanulmányainak belejezése után Kolozsvárott pénz­ügyi fogalmazónak nevezték ki. Egy évvel később a kolozs­vári Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatán a köz­gazdaságtani és szociálpolitikai tanszékre hívták meg. 1910­ben gróf Zichy János akkori kultuszminisztertől megbízást kapott a Főiskolai Szociális Telep (ma Egyetemi Szociál­polititkai Intézet) megszervezésére, amely intézet Újpesten létesült. 1912-ben az intézet igazgatójának nevezték ki. 1917­ben a Gazdasági Egyesületek megbízásából nagyobb tanul­mányt irt a közgazdasági tudományok egyetemi oktatásá­ról, mire gróf Zichy János kultuszminiszter berendelte a kultuszminisztériumba és megbizta a Közgazdasági Egyetem szervezésének előmunkálataival. 1918 október hónapjában fel­terjesztették egyetemi tanári kinevezésre, a kinevezés azon­ban a közben kitört forradalmak miatt elmaradt. A prole­tárdiktatúra alatt a terroristák elfogták, előbb a Markó­uteai fogházba, majd a gyűjtőfogházba zárták, ahonnan Hol­landia külügyi megbízottjának intervenciójára kibocsátották. 1919 december hónapjában a közgazdaságtudományi kar megszervezésekor egyetemi tanárrá nevezték ki. Közgazda­ságtani, szociálpolitikai és agrárpolitikai monográfiákat adott ki. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt. A szalárdi kerü­letet képviselte s költségvetési beszédeiben kultúrpolitikai, közgazdasági, pénzügyi és szociális kérdésekkel foglakozott. Az ö javaslatára foglalt egyhangúan állást az egységespárt a pengőérték megállapításakor a 12.500-as osztószám meU lett. Az uj országgyűlésbe ismét a szalárdi kerület válasz­totta meg egyhangúlag, egységespárti programmal.

Next

/
Thumbnails
Contents