1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - ruttkai Erődi-Harrach Béla dr.
81 ruttkai Erődi-Harrach Béla dr. (Szalárd, ep.) 1882-ben született Kunmadarason, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Rom. kath., nős, egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudomány fakultásán doktori oklevelet szerzett. A berlini és haliéi egyetemek filozófiai fakultásain közgazdaságtani, pénzügyi és szociálpolitikai tanulmányokat folytatott és tanitványa volt Wagner, Schmoller és Conrad professzoroknak. Ez egyetemek közgazdasági szemináriumaiban több előadást tartott és tanulmányokat mutatott be a közgazdaságtan és szociálpolitika köréből. Hosszabb külföldi tanulmányutakon volt. 1933-ban egyetemi tanulmányainak belejezése után Kolozsvárott pénzügyi fogalmazónak nevezték ki. Egy évvel később a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatán a közgazdaságtani és szociálpolitikai tanszékre hívták meg. 1910ben gróf Zichy János akkori kultuszminisztertől megbízást kapott a Főiskolai Szociális Telep (ma Egyetemi Szociálpolititkai Intézet) megszervezésére, amely intézet Újpesten létesült. 1912-ben az intézet igazgatójának nevezték ki. 1917ben a Gazdasági Egyesületek megbízásából nagyobb tanulmányt irt a közgazdasági tudományok egyetemi oktatásáról, mire gróf Zichy János kultuszminiszter berendelte a kultuszminisztériumba és megbizta a Közgazdasági Egyetem szervezésének előmunkálataival. 1918 október hónapjában felterjesztették egyetemi tanári kinevezésre, a kinevezés azonban a közben kitört forradalmak miatt elmaradt. A proletárdiktatúra alatt a terroristák elfogták, előbb a Markóuteai fogházba, majd a gyűjtőfogházba zárták, ahonnan Hollandia külügyi megbízottjának intervenciójára kibocsátották. 1919 december hónapjában a közgazdaságtudományi kar megszervezésekor egyetemi tanárrá nevezték ki. Közgazdaságtani, szociálpolitikai és agrárpolitikai monográfiákat adott ki. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt. A szalárdi kerületet képviselte s költségvetési beszédeiben kultúrpolitikai, közgazdasági, pénzügyi és szociális kérdésekkel foglakozott. Az ö javaslatára foglalt egyhangúan állást az egységespárt a pengőérték megállapításakor a 12.500-as osztószám meU lett. Az uj országgyűlésbe ismét a szalárdi kerület választotta meg egyhangúlag, egységespárti programmal.