1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - cserneki és tarkeői Dezseőffy Aurél dr.

73 lapokban, szaklapokban és évkönyvekben. Szerzője a »Postafakarékpénztári szolgálat vezérfonala* cimü műnek és társszerkesztője a »Pénzintézeti Törvénytárnak*. A szakoktatás terén is működött. 1912-ben előadója volt az ipartastüleíi tisztviselői tanfolyamnak. 1921 óta pedig rendes tanára a postatisztképző tanfolyamnak. Tagja a Társadalomtudományi Társulatnak. A bolsevizmus alatt az ellenforradalom tamási csoportjának szervezésében vett tevékeny részt és ezért ménekülnie kellett. Az alkotmányosság helyreálltától kezdve résztvett minden nemzeti, keresztényirányu mozgalomban. Alapitója és elnöke a Farkasréti Atlétikai és Futball Klubnak. Alelnöke a Farkasrét, Mártonhegy, Németvölgy és Vidéke Egyesületének, alelnöke a Balatonalmádi Fürdő és Epitő rt-nak. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A tamási kerület választotta meg egységespárti programmal, több ezer szótöbbséggel. Elsősorban közgazdasági és pénzügyi kérdésekkel, ezeken kivül közoktatásügyi és testnevelési ügyekkel kíván foglalkozni. cserneki és tarkeői Dezseőffy Aurél dr. (Sajószentpéter, ep.) 1875-ben született Nagykátán. Róm. kath., özvegy, kereskedelemügyi államtitkár. Atyja kúriai biró, földbirtokos volt. A középiskola alsóosztályait Budapesten a piaristáknál végezte s Pécsett érettségizett a cisztercitáknál. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta s itt szerzett államtudományi doktorátust. Tanulmányútjai során megfordult Olaszországban, Ausztriában és Szerbiában. 1896-ban miniszteri fogalmazó-gyakornokká nevezték ki s a kereskedelemügyi minisztérium útügyi osztályéban működött. 1905-ben, mint miniszteri segédtitkár az elnöki osztályba került, ahol a személyzeti és bizalmas ügyek referense volt. 1907-ben nevezték ki miniszteri osztálytanácsossá, 1916-tól 1919-ig a minisztérium helyiérdekű, gazdasági és városi vasutak szakosztályának főnöke volt miniszteri tanácsosi rangban. 1920-ban, államtitkári hatáskörben, az összes vasúti, állami vas- és gépgyári, autóés légiforgalmi ügyek felülvizsgálásával bizták meg, 1923ban pedig államtitkárrá nevezték ki. A háború idején, mint szolgálatonkivüli huszárfőhadnagy lógyüjtőparancsnoki minőségben két éven át teljesitett szolgálatot Kisjenőn, Aradmegyében, A hazai vasúti joganyag összeállítása te-