1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Czettler Jenő dr.

70 az adonyi kerület küldötte be az egységespárt programra ­)ával. Ellenjelöltje dr, Balázs Elek pártonkívüli volt, aki 1603 szavazatot kapott Csöngedy Gyula 4144 szavazats yal szemben. Az országgyűlésen főleg szociális, tanügyi és gazdasági kérdésekkel kivan foglalkozni, Czettler Jenő dr. (Jákóhalma, kgszp.) 1879-ben született Jászárokszáíláson. Rórn. kath. »ötien, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja. Középiskoláit Jászberényben, egye­temi tanulmányait a budapesti és berlini tudományegyete­men végezte el. 1901-ben szerezte meg a jogi és államtu­dományi doktorátust. Kora ifjúságától kezdve szociálpoliti­kai tanulmányokat folytatott és már mint egyetemi hallgató több szociál- és agrárpolitikai értekezést írt. 1931-ben a földmivelésügyi minisztérium közgazdasági osztályában nyert alkalmazást, ahol főleg külkereskedelmi kérdésekkel foglal­kozott. 1905 végén a földtehermenetesiíés és mezőgazdasági hitelügy rendezésére megindított akció előadója lett. 1908­ban megbízták a cselédtörvény és a munkástörvény kodifikációs munkálataiban való részvétellel. 1908-ban n földmiveléaügyi minisztérium tanulmányúira küldte Berlinbe Nagyobb tanulmányutakat tett Németországban, Dániában és Svédországban, hol a mezőgazdasági szövetkezetek mű­ködését tanulmányozta. Hazatérve, a minisztérium kiren­delte a Magyar Gazdaszövetséghez, az Amerikából való visszavándorlás ügyeinek vitelére, De folytatta szociálpoli­tikai irodalmi munkásságát is, melyet »A német agrárkrí­zis és a gabonavám*, »A magyar ifjúság szociális felada­tai*, »A falu kuíturképessége és a falusi kultúra védeime«« (1813), »A tanyai település és tanyai központok*, >A keres­kedelmi politika világtörténelmi jelentősége a XX. század­ban*, »A szabadtanitás szervezete Magyarországon^, »A mezőgazdasági munka hatása a fiatalkorúak kriminalitásá­nak csökkentésére*, ^Népfőiskolák*, »A szocialisták agrár­programmja* és számos más müveivel gyarapított. A há­ború kitörésekor a rokkanttelepités ügyével kezdett foglal­kozni és erről a kérdésről is több tanulmányt tett közzé. Tagja lett a hadseregfőparancsnokság és a hadügyiminisz­térium mellett szervezett legfőbb gazdasági tanácsnak. 1917-

Next

/
Thumbnails
Contents