1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nagyapponyi gróf Apponyi Albert dr.

47 •de az obstrukciót megállítani nem tudta. A Khuen-kormány második lemondása után, az úgynevezett kilences bizottságban az ő programmja szolgált a katonai kérdésekben a tanácskozás alapjául. Tisza István gróf kormányrajutásakor, bár álláspontját a kormány katonai programmja nem egészen fedte, nehogy uj tápot adjon az obstrukciónak, bentmaradt a szabadelvű pártban és csak 1904 novemberében, a párhuzamos képviselőházi ülések elhatározásakor lépett ki. Vele együtt kiléptek régi hivei is s újból megalakították a nemzeti pártot. Bár a házszabálymódositást helyeselte, annak keresztülvitelét a választási reform letárgyalásáig elodáztatni törekedett. Az 1904 nov. 14-iki események s azok következményeinek hatása alatt pártjával együtt belépett a függetlenségi és 48-as pártba s tagja lett az ellenzék vezérlő bizottságának. Az 1905/6. évi válság idején a nemzeti ellenállás egyik legkiválóbb vezére és irányitója volt. Igen sok város és község választotta meg díszpolgárává. 1905ben ő szerkesztette a szövetkezett ellenzék felirati javaslatát. A delegációnak mindig egyik legtevékenyebb tagja volt. A béke helyreállítása után a Wekerle-kabinetben elvállalta a kultusztárcát. Nevéhez fűződik a néptanítók fizetésrendezéséről, az állami és nem állami elemi iskolák jogviszonyáról s a népoktatás ingyenességéről szóló törvény. Tágabb teret biztosított az oktatásban a magyar nyelv használatának. A kultúra decentralizációja s a vidék szellemi életének fellendítése céljából több vidéki gócponton kultúrházakat létesített. Befejezte az uj kongruatörvényt s előkészítette a katholikus autonómiáról szóló javaslatot s a középiskolák reformját. 1910 elején megvált tárcájától. Sokáig elnöke volt a Szent István Társulatnak, 1893-ban pedig a Kisfaludy-Társaság tagja lett. A budapesti egyetem jogi és orvosi fakultásának tiszteletbeli doktora. Beszédeinek kétkötetes gyűjteménye 1896-ban jelent meg. 1898 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti s jelenleg igazgató-tagja. Hosszú idő óta általánosan ismert és tisztelt vezető alakja az interparlamentáris konferenciának. 1899-ben a magyar csoport elnöke lett s a konferenciákon több izben elnökölt. Nagy zenekedvelő s a filharmonikus zenekari hangversenyek megalapításában és fejlesztésében nagy része van. Társadalmi s emberbaráti célú munkássága közismert. Elnöke a Poliklinikai Egyesületnek. 1897 tavaszán egybekelt Mensdorff-Pouilly Klotild grófnő csillagkeresztes hölggyel 1901-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1881 óta kép-