1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - Mayer János

34 Istvánnal egyidőben megkezdte a hevesmegyei kisgazdapárt szervezését. Alapítója a Hangya szövetkezet és a Hitelszövetkezet kompolti fiókjának. Hosszú ideig maga vezette e két szövetkezetet teljesen díjtalanul. Elsőizben 1914-ben került be a törvényhozásba, kisgazdapárti programmal, a kápolnai kerület megbízása alapján s a Házban nagyatádi Szabó Istvánhoz csatlakozott. Többizben felszólalt a kisgazdatársadalom érdekében. 1918 októberében néhai Károly király őt is meghallgatta a politikai válság ügyében. 1919 januárjában, mint az Országos Kisgazdapárt egyik vezére a közélelmezési minisztérium államtitkárságát vállalta el. Ez állásáról azonban a proletárdiktatúra kikiáltása előtt lemondott s hazament gazdálkodni. A kommün alatt résztvett a hevesmegyei ellenforradalmi mozgalmakban s ezért sok zaklatásnak volt kitéve. A Friedrich-kormányban kisgazdaminiszter lett, a Huszár-kabinetben pedig államtitkár. 1921-ben közélelmezési miniszterré nevezték ki. Első ténykedése a gabona szabadforgalmának visszaállítása volt. Á közélelmezési minisztérium megszüntetésekor ismét visszament a földmivelésügyi minisztériumba államtitkárnak. A második Bethlen-kormányban nagyatádi Szabó István helyett ő lett a földmivelésügyi miniszter. A második nemzetgyűlés megalakulásakor rekonstruált Bethlen-kormányban átengedte helyét nagyatádi Szabó Istvánnak, őt pedig a mezőgazdasági kiviteli ügyek intézésével megbízott meghatalmazott miniszterré szemelték ki. Nevéhez fűződik a mezőgazdasági kamarák rendszerének kiépítése. Több ízben járt a kormány képviseletében külföldön s Bajorországban, Svájcban, Parisban és a római nemzetközi mezőgazdasági intézet tanácskozásain tárgyalt. Az egységespárt elnöke volt. 1924 őszén, nagyatádi Szabó István halála után, földmivelésügyi miniszter lett s azóta vezeti e tárcát. 1925-ben kezdette meg a mezőgazdasági hitel megoldására irányuló törekvéseit. Ugyanakkor erélyes védőrendszabályokat léptetett életbe a burgonyatermelés veszedelme ellen. Igen sokat fáradozott a földreform végrehajtásának gyorsítása ügyében. Nevéhez fűződik a vadászati tilalmi idő módosításáról szóló törvény megalkotása, amelyet Magyarország szinte kiveszésnek indult vadállományának megmentése tett szükségessé. A tagosítás félbemaradt munkálatait ismét megindította. Mérsékelt és higgadt agrárszociális felfogása miatt, amellyel a földmunkásság ér-