1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - thumburgi gróf Klebelsberg Kunó dr.

31 tevékenységet fejtett ki. 1923-ban a Magyar Mérnök- és Epitészegylet elnöke lett, 1924-ben pedig, Zielinszky Szilárd halála után, a Budapesti Mérnöki Kamara elnökévé választották. Tagja volt az Országos Közlekedési Bizottságnak és a Középitési Tanácsnak. Az első nemzetgyűlésben a sajószentpéteri kerületet képviselte kereszténypárti programmal, előadója volt a földgáz, és petroleumszerződésnek, a bányászati vonatkozású javaslatoknak és a szabadalmi bíróságok novellájának. A második nemzetgyűlésben is régi kerületét képviselte, az egységespárt programmjával. Közgazdasági problémákkal foglalkozott és több fontos közgazdasági vonatkozású törvényjavaslatnak, ezek között a mérnöki rendtartásról szóló javaslatnak, a költségvetési viták során pedig a kereskedelemügyi tárcának előadója volt. 1926 október 15-én kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki. A mostani országgyűlési képviselőválasztások alkalmával régi sajószentpéteri kerületén kivül még Sopronban és a Budapest-környéki kerületben lépett fel. Sajószentpéteren egyhangúan választották meg, Sopronban Hébelt Ede szociáldemokrata jelölttel szemben 7000 szótöbbséggel, a Budapest-környéki kerületben, mint az egységespárt listavezetője kapott mandátumot. Soproni mandátumát tartotta meg. thumburgi gróf Klebelsberg Kunó dr. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. (Szeged, ep.) 1875-ben született az aradmegyei Magyarpécskán. Róm. kath., nős, v. b. t. t. Középiskolái elvégzése után Budapesten, Berlinben és Münchenben jogot hallgatott s tanulmányait a párisi Sorbonne-on, a Collége de France-ban egészítette ki. 1898-ban avatták jogi és államtudományi doktorrá Budapesten. Tanulmányútjai során úgyszólván egész Európát és Marokkót bejárta. 1898-ban a miniszterelnökségen fogalmazó, majd Tisza István első miniszterelnöksége alatt osztálytanácsos lett s a nemzetiségi ügyek intézése mellett a római Szentszékkel folyó tárgyalásokat vezette. 1910-ben közigazgatási bíróvá nevezték ki, két év múlva pedig beválasztották a hatásköri bíróságba. 1914-ben a kultuszminisztérium államtitkárává nevezték ki. Mint ilyen, újjászervezte a népoktatási közigazgatás külső