1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - zichy és vásonkeői gróf Zichy János dr.

237 ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást és rehabilitálta. Most is Gyomán lépett fel egységespárti programmal. Ellenjelöltje Zaygha Béla egységespárti volt, kivel szemben nagy szótöbbséggel győzött. zichy és vásonkeői gróf Zichy János dr. (Győr, kgszp.) 1868-ban született Nagylángon, Fej érmegyében. Róm. kath., nős, v. b. 1.1, ny. vallás- és közoktatásügyi miniszter. A középiskolát részben a kalksburgi jezsuita intézetben, részben a székesfehérvári cisztercitáknál végezte. A jogot Berlinben, majd Budapesten hallgatta és itt szerezte meg 1892-ben az államtudományi doktorátust. Egyetemi hallgató korában ő alapította a Szent Imre Kört, amely azóta annyira fejlődött, hogy ma már két internátust tart fenn. Tanulmányainak befejezése után jogi és gazdasági ismereteinek kiegészitése céljából bejárta Németországot, Olaszországot, Franciaországot, Dániát, Belgiumot és Hollandiát. Hazatérve közigazgatási szolgálatba lépett és 1893-ban Fej érmegye tiszteletbeli aljegyzője volt. 1894-ben a cenzus alapján a főrendiház tagja lett. Ifjabb éveiben a publicisztika terén is tevékenykedett s politikai cikkeivel tette ismertté nevét. A közélet terén igen értékes munkásságot fejtett ki. Megalapitotta a Keresztény Fogyasztási Szövetkezetet, mely később beolvadt a Hangya Szövetkezetbe. Megalakulása óta elnöke az Országos Katholikus Szövetségnek. 1896-ban választották meg elsőizben képviselővé a zurányi kerületben, néppárti programmal. 1901-től 1910-ig a szabadbárándi kerületet, 1910-től 1919-ig pedig Eger városát képviselte. Éveken át tagja, majd elnöke volt az Országos Néppártnak, de 1903-ban lemondott tisztéről, mert a katonai létszámemelés körül kitört obstrukciót, melyben pártja résztvett, nem helyeselte. 1904 őszén pedig, amikor a Néppárt állást foglalt a házszabályszigoritás ellen, a pártból kilépett. 1906-ig pártokon kivül maradt, akkor csatlakozott az alkotmánypárthoz. Belépő levelében kiemelte, hogy teljesen elejti a néppárt egyik sarkalatos programmját, az egyházpolitikai törvények revíziójának kérdését, mert ez szerinte időszerűségét vesztette. Az 1905—1906-iki belpolitikai válság során a király többizben kikérte véleményét és 1908-ban titkos tanácsosává nevezte ki. Az alkot-