1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Weicher Miklós - németprónai Wolff Károly

235 a bécsi főmarsalli hivatalnál, mikor ott magyar birói előadói állást szerveztek, ez állásra őt hozták elsősorban javaslatba. E beosztással I. oszt. udvari fogalmazóvá nevezte ki a király. 1904-ben udvari főtitkárrá léptették elő, miután a magyar előadói ügykört teljesen megszervezte. 1906ban a külügyminisztérium osztálytanácsosa lett, ahol Aehrenthal oldalán átvette a miniszter kabinetirodájában a magyar közjogi természetű ügyek intézését. Ebben a minőségben vett részt a magyar főudvarnagyi biróság megszervezésében Töry Gusztáv igazságügyi államtitkár oldalán. A magyar főudvarnagyi biráskodásról szóló törvényjavaslatot 1909-ben letárgyalták, a király szentesitette s még ugyanabban az évben felállították e szervet. Néhai Ferenc József kivánságára Wolff Károlyt nevezték ki e biróság első elnökévé. Ezt az állást a mai napig megtartotta. Budapesten eleinte csak társadalmi ügyekkel foglalkozott s a Budai Katholikus Körben s a Rákócziánum nevű kathoiikus főgimnáziumban és internátus-egyesületben vitt vezető szerepet, s a keresztény világnézet alapján igyekezett tömöriteni a budai keresztény társadalmat. A kommunizmus bukása után nagy erővel hozzálátott a főváros keresztény társadalmának megszervezéséhez s megteremtette az Egyesült Keresztény Ligát, melynek ügyvezető elnöke. Közben az országos birói és ügyészi egyesület elnökévé választották meg, majd a fővárosi törvényhatósági bizottságban mandátumot nyert. A fővárosi keresztény községi párt elnökévé választották s e tisztséget ma is betölti. A keresztény társadalmi mozgalmak egyik úttörője és legexponáltabb harcosa. Számos társadalmi és karitatív egyesületnek diszelnöke, elnöke, választmányi és igazgatósági tagja. 1907ben a Lipót-rend lovagja lett s tulajdonosa a Szász Kóburg Góthai hercegség csillagos középkeresztjének. A Károlyiuralom alatt a főudvarnagyi biróság állami zárlati bírósággá alakult át, s rábízták az összes királyi javak kezelését és felszámolását. Wolff, aki ekkor is a hivatala élén maradt, a fogadalmat Károly király felhatalmazására tette le az egész udvari személyzettel együtt. A proletárdiktatúra alatt tanúsított passzív rezisztenciával sikerült az egész koronavagyont s a király magánvagyonát, köztük 39 métermázsa sulyu ezüst evőkészletet, teljes egészben megmenteni. A második nemzetgyűlésbe a Budapest I. választókerület küldötte be s ott a költségvetések igazságügyi tárcájának tárgyalásához, a földreform jogi kérdéseihez s általában