1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - monyorói báró Urbán Péter

226 biró, 1914-ben pedig főszolgabíró lett. A háború alatt a központi és nagylaki járást vezette. A közigazgatás terén szerzett érdemeiért a polgári érdemkereszt II. osztályával tüntették ki. Német- és Olaszországban tett nagyobb tanulmányutakat. A vidéki napilapokban számos közigazgatási szakcikket irt. Hivatala mellett birtokán gazdálkodott. Csanád vármegye törvényhatóságának tagja. Ezenfelül tagja, illetve elnöke számos' társadalmi egyesületnek, szövetkezetnek és társulatnak. Vidéki szövetkezetek megalapításában is tevékeny részt vett. A forradalom és a kommün alatt állandó üldözéseknek volt kitéve. A hírhedtté vált szegedi h: iálv^-aton. Návay Lajossal együtt, a terroristák őt is Budapes /--.rcolták, majd a Batthyány palotában, a Markó-uicai ÍL ó.iyszéki, a Margit-körúti katonai fogházban és végül Rákospalotán volt a terroristák foglya. Amikor ÍS kommün- vége felé kiszabadult, hazafias magatartása miatt a megszálló román csapatok is megfosztották szabadságától és Debrecenben hosszabb ideig fogva tartották. Az oláh megszállás után visszahelyezték régi állásába. A második nemzetgyűlés tagja volt s ott főleg közgazdasági, közigazgatási és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Egy parlamenti vihar kapcsán pisztolypárbaja volt Nagy Vince Kossuth-párti képviselővel. Ezúttal is a nagylaki kerületben lépett fel egységespárti programmal s most is, mint az előző választás során, egyhangúlag választották meg. monyorói báró Urbán Péter. (Battonya, ep.) 1870-ben született az aradmegyei Sofronya pusztán. Róm. kath., nős, kunágotai földbirtokos. Fia néhai Urbán Iván báró, Aradmegye és Arad város volt főispánjának és sógora Horthy Miklós kormányzónak. Középiskoláit Aradon és Temesvárott végezte, majd Magyaróváron a gazdasági akadémia oklevelét szerezte meg. Tanulmányainak elvégzése után aradi birtokán gazdálkodott egészen a román megszállásig s azóta csanádmegyei birtokát kezeli. Mikor birtokait kényszerbérletbe adták a románok, repatriáltatta magát. A régi országgyűlés alatt a főrendiháznak tagja volt és annak működésében tevékeny részt is^ vett. Tisza István gróf politikájának lelkes hive és Tiszának személyes barátja volt ugyan s atyja halála