1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - ábránfalvi Ugron Gábor dr.

224 működött. Hat éven át igazgatója volt a Haltenyésztő és Halkereskedelmi Rt.-nak és mint ilyen a vállaiaí Jugoszláviában lévő tejgazdaságait kezelte. Ezidőszerint a Ráckevei Takarékpénztár igazgatója. Hosszú idő óta tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának, 1905 óta pedig a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. Igazgatósági tagja a Haltenyésztő és Hfilke^fískedelnii Rt.-nak és a Ráckevei' Takar ékpénztárnak,./ár-Kpiüzemi és Községfej lesztö Rt.-nak, a Peste^iíbjVii/fakáfékpénztár Rt.-nak és a Pestvármegyei Kőbánya'-.; 6sUtépito Rt.-nak. A törvényhozásnak elsőizber. ;r* ?J'

r

'v

i

'.ixU;keyei.. kerület választotta meg egységespárti ]yr$?

!

' .M '" Dinich Ödön hivatalos jelölttel szemben.: - l

\: /'e • C..vtf \ ábránfalvi^Ugron Gábor. dr, . :

.^. ^Kaposvár, i ep.i - 1880-ban- sz<ü%^'^íít^S,v^%^e]i^ f Róm. kath., nős, nyűg. belügyminlszteíf^' K' t£.fó ^zépiskolai tanulmányai befejezése után ibiprí^e^űe^flf£%^J^#pesten hallgatta a jogot. Az áílai^tjjqsiii^^yji ~&^j^U|g|-a

: budapesti egyetemen szerezte még/rEzujan wfergg|or

i

'da

S

fVvármegye szolgálatába lépett ^[^é^d^^ti^^^v^W^'W

1

^- főszolgabíró lett Marosvásárhelyt. 1906-bán 'káuév^ztók iígocsa vármegye főispánjává. 1907-ben' ped1g;1^^sv%3iííely város és Marostorda főispánja leit. 191iJrbéi^n g^há^ota főispáni tisztségéről IemoÜdon;- *Mar&y|si&^5Íy a^árósj-és Marostorda vármegye törvényhatj^yágr bizo^^agAnak tagja, az erdélyi római katholikus status- •"'ga^^ió-tpnáesosa, az udvarhelyi katholikus autpr.őnií?.i kef^t-jképviselője, a marosvásárhelyi római katholüius 'egyházközség főgondnoka volt. Marosvásárhely várcs* aiszpqígána. 1915-ben a Désy Zoltán hősi halálával .megüresedett .marosvásárhelyi kerületben mandátumot nyert, az Andrássy gróf vezetése alatt álló alkotmánypárt programmjáva!. A régi országgyűlésen rendkívül gyors karriert futott be s már 1917 júniusában, a Tisza-kormány lemondása után, az Eszterházy-kabinet belügyminisztere lett. Ugyanakkor valóságos belső titkos tanácsossá neveztek ki. Az utána következő Wekerlekabinetben is megtartotta tárcáját, egészen 1918 január végéig. Ekkor Erdély királyi biztosa lett, mivel azonban néhány hónapra rá ellenzékbe ment, erről a tisztségéről le kellett köszönnie. Érdemeit a király az I. osztályú