1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Tomcsányi Vilmos Pál dr.

221 mezési sztrájkok megszüntetését ügyes tapintattal vitte keresztül s ezért a diósgyőri munkásoktól dedikált fokost is kapott. Számos társadalmi és szakegyesület tagja. A bel- és külföldi napilapokban és szaklapokban sok gazdasági vonatkozású cikke jelent meg. A mostani választásokon a kiskunmajsai kerület választotta meg egységespárti programmal. Tomcsányi Vilmos Pál dr. (Mezőkászony, ep.) 1880-ban született Budapesten. Ág. ev., nős, nyűg. igazságügyminiszter, egyetemi magántanár, földbirtokos. Vásárosnamény díszpolgára, a III. oszt. Vaskoronarend és a polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa. Atyja budapesti Ítélőtáblai tanácselnök volt. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetemen »Sub auspiciis regis« jog- és államtudományi doktorrá avatták. Tanulmányait Berlinben, Parisban, Londonban, és az Eszakamerikai Egyesült Államokban folytatta, ahonnan visszatérve 1902-ben büntetőtörvényszéki aljegyző, 1906-ban igazságügyminiszteri fogalmazó, 1918-ban miniszteri tanácsos, majd külügyminiszteri helyettes államtitkár, 1912-ben pedig a budapesti egyetemen a Politika magántanára lett. Tanulmányútjai során beutazta egész Európát és az Északamerikai Egyesült Államokat is. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a vásárosnaményi választókerület egyhangúlag képviselővé választotta. 1920 július 19-töl 1922 június 19-ig igazságügyminiszter volt. Ez idő alatt néhány hónapon át a belügyi tárcát is vezette. Nevéhez fűződik a királyi itélőbirák és a királyi ügyészek státusáról szóló 1920. évi XX. t.-c. megalkotása, valamint az alkotmányosság helyreállítása után szükségessé vált sok igazságügyi reform megvalósítása, a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (1920. évi XXVII.), az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről (1921. III.), a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről (1921. XXIX.), a hazaárulók felelősségéről szóló 1915. XVIII. t.-c. kiegészítéséről (1921. XLIII.), a szerzői jogról (1921. LIV.), a berni szerzőjogi unióba való belépésről szóló (1922. XIII.), valamint több kisebb törvénycikk, igy a botbüntetési törvény megalkotása. 1922 óta Bereg és Szatmár megyék közéletében vett tevékeny részt. A jogi szakirodalom terén is