1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Schandl Károly dr.

197 szólalásai mindig általános figyelmet keltettek. Hosszú ideig pártokon kivül állt, megalakulásakor azonban ő is csatlakozott a balpárthoz. Az országgyűlésbe a Budapest északi kerület küldötte be lajstromos szavazással, e párt programmjával. Schandl Károly dr. (Devecser, ep.) Bakonybélben született 1882-ben. Róm. kath., nős, földmivelésügyi államtitkár. Atyjának előbb Bakonybélben, majd Zámolyon volt földbirtoka. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányok céljából Budapestre került, ahol 1907-ben avatták a jogtudományok doktorává. Az egyetemi ifjúsági életben már 1903-ban vezető szerepet játszott. A Szent Imre Kör ügyvezető elnöke volt s megalapitotta a Keresztény Magyar Ifjúság cimü lapot. Résztvett az Orsz. Széchenyi Szövetség megszervezésében is és annak két évig elnöke volt. A körülötte csoportosuló ifjúsággal falusi kiszállásokat rendezett s az agrárszociális zavargások idején hazafias alapon szociális akciót inditott a földmivesnép körében. Eközben meghivást kapott a Magyar Gazdaszövetséghez, melynek később ügyvezető titkára és helyettes igazgatója lett. Szerkesztette a Gazdaszövetség cimü lapot, kezdettől fogva szerkesztője volt a Barázda cimü hetilapnak, amelynek zászlajával népgyűléseken hirdette a nemzeti agrármozgalom eszméit. Részt vett a földmivespárt megalakításában s annak szervezésében. A bolsevizmus után az Uj Barázda hivta meg felelős szerkesztőnek. Irodalmi munkásságát nemcsak a Magyar Gazdák Szemléje, Magyar Szemle, Köztelek keretében folytatta, hanem önálló szövetkezeti és közgazdasági müveket is irt. Ilyenek: Károlyi Sándor és a Magyar föld (1906), Választójog és az állam eszméje (1907), Szövetkezetek sikerei (1916), Szövetkezeti eredmények Magyarországon (1917). Az agrár szövetkezeti mozgalomnak Írásban és szóban évek óta nagyértékü munkása. Különböző tanfolyamokon számos agrárpolitikai és szövetkezeti előadást tartott. A csongrádi kerület az első nemzetgyűlési választásokon 1670 szótöbbséggel választotta meg a kerület képviselőjévé, Huszár Károly akkori miniszterelnökkel szemben, kisgazda- és földmivespárti programmal. A nemzetgyűlésen az agrár érdekek védelmére s különösen a szövetkezeti ügy érdekében